
Fotó: Boda L. Gergely
Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) után pénteken a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája, a Bundesrat is szabad utat adott a külföldieket terhelő autópályadíj bevezetésének.
2017. március 31., 19:022017. március 31., 19:02
2017. március 31., 19:052017. március 31., 19:05
A hivatalosan infrastrukturális hozzájárulásnak nevezett díjról szóló törvényt a Bundesratnak nem kellett megszavaznia, de mozgósíthatta volna a törvényhozás két háza között egyeztető bizottságot, ami jelentősen késleltette volna a jogszabály életbe lépését. Több tartományi kormány kifogásolta a szabályozást, és a bizottság elé akarta utalni az ügyet, de a többség végül elutasította a kezdeményezést. Így megkezdődhet a díjfizető rendszer kialakítása.
A külföldi autósoknak várhatóan 2019-től kell fizetniük a német autópályák használatáért. A tíz napra, két hónapra vagy egy évre szóló elektronikus matricát az interneten vagy töltőállomásokon vásárolhatják meg. A tíznapos matrica a motor károsanyag-kibocsátásától függően 2,50 és 25 euró közötti összegbe kerül. A rendszert a jobbközép bajor CSU nyomására vezetik be. Az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárt, a CDU azzal a feltétellel támogatta az ügyet, hogy az új díj nem növelheti a német autósok terheit. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) kezdettől fogva ellenezték a külföldieket terhelő autópályadíjat, és csak a koalíció iránti hűségből szavazták meg a javaslatot a Bundestagban.
A rendszert második próbálkozásra igyekeznek bevezetni. Az első jogszabályt még 2015-ben fogadta el a törvényhozás, de az Európai Bizottság kifogásai miatt meg kellett változtatni. A brüsszeli bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Németország ellen, az uniós állampolgárok közti hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva.
A díjfizetési rendszer alapgondolata, hogy mindenkinek kell fizetni, de a német autósokat a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítik. A Brüsszel követelésére átalakított szabályozásban az a legfőbb új elem, hogy a gépjárműadót nem automatikusan csökkentik a díj összegével, hanem a motor környezetvédelmi besorolása alapján adnak kedvezményt, amelynek minimális összege megegyezik az úthasználati díjjal, de a legmodernebb motorral üzemelő járművek tulajdonosai többet kapnak vissza, mint amennyit befizetnek. Így az autósokat a motor besorolása szerint különböztetik meg, és nem annak alapján, hogy Németországban vagy külföldön tartják-e üzemben a kocsit.
„Az új szabályozás teljes mértékben megfelel az uniós előírásoknak\" – jelentette ki Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke. „Mi, németek, szinte valamennyi uniós tagországban fizetünk, ezért nekünk is be kellett vezetnünk egy díjat az autópályáink használatárért\" – tette hozzá. A berlini vezetés számításai alapján a díj évi 3,7 milliárd euró bevételt hoz, ebből a külföldi autósok 500 millió eurót fizetnek be. A bevételt az úthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítják.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.