
Fotó: Boda L. Gergely
Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) után pénteken a törvényhozás tartományi kormányokat képviselő kamarája, a Bundesrat is szabad utat adott a külföldieket terhelő autópályadíj bevezetésének.
2017. március 31., 19:022017. március 31., 19:02
2017. március 31., 19:052017. március 31., 19:05
A hivatalosan infrastrukturális hozzájárulásnak nevezett díjról szóló törvényt a Bundesratnak nem kellett megszavaznia, de mozgósíthatta volna a törvényhozás két háza között egyeztető bizottságot, ami jelentősen késleltette volna a jogszabály életbe lépését. Több tartományi kormány kifogásolta a szabályozást, és a bizottság elé akarta utalni az ügyet, de a többség végül elutasította a kezdeményezést. Így megkezdődhet a díjfizető rendszer kialakítása.
A külföldi autósoknak várhatóan 2019-től kell fizetniük a német autópályák használatáért. A tíz napra, két hónapra vagy egy évre szóló elektronikus matricát az interneten vagy töltőállomásokon vásárolhatják meg. A tíznapos matrica a motor károsanyag-kibocsátásától függően 2,50 és 25 euró közötti összegbe kerül. A rendszert a jobbközép bajor CSU nyomására vezetik be. Az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárt, a CDU azzal a feltétellel támogatta az ügyet, hogy az új díj nem növelheti a német autósok terheit. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) kezdettől fogva ellenezték a külföldieket terhelő autópályadíjat, és csak a koalíció iránti hűségből szavazták meg a javaslatot a Bundestagban.
A rendszert második próbálkozásra igyekeznek bevezetni. Az első jogszabályt még 2015-ben fogadta el a törvényhozás, de az Európai Bizottság kifogásai miatt meg kellett változtatni. A brüsszeli bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Németország ellen, az uniós állampolgárok közti hátrányos megkülönböztetés tilalmára hivatkozva.
A díjfizetési rendszer alapgondolata, hogy mindenkinek kell fizetni, de a német autósokat a gépjárműadó csökkentésével tehermentesítik. A Brüsszel követelésére átalakított szabályozásban az a legfőbb új elem, hogy a gépjárműadót nem automatikusan csökkentik a díj összegével, hanem a motor környezetvédelmi besorolása alapján adnak kedvezményt, amelynek minimális összege megegyezik az úthasználati díjjal, de a legmodernebb motorral üzemelő járművek tulajdonosai többet kapnak vissza, mint amennyit befizetnek. Így az autósokat a motor besorolása szerint különböztetik meg, és nem annak alapján, hogy Németországban vagy külföldön tartják-e üzemben a kocsit.
„Az új szabályozás teljes mértékben megfelel az uniós előírásoknak\" – jelentette ki Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke. „Mi, németek, szinte valamennyi uniós tagországban fizetünk, ezért nekünk is be kellett vezetnünk egy díjat az autópályáink használatárért\" – tette hozzá. A berlini vezetés számításai alapján a díj évi 3,7 milliárd euró bevételt hoz, ebből a külföldi autósok 500 millió eurót fizetnek be. A bevételt az úthálózat fenntartására és fejlesztésére fordítják.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.