
Fotó: Mediafax
2010. szeptember 14., 09:192010. szeptember 14., 09:19
Zárolta az adóhivatal (ANAF) a Rompetrol kőolajtársaság vagyonát a cég adósságainak fejében. A zárolás megelőző jellegű, és kiterjed a társaság gyártelepeinek területére és a műszaki berendezésekre is. Az adóhivatal szerint a Rompetrol adósságai 575 millió euróra (2,4 milliárd lej) rúgnak. A szeptember 10-én, pénteken meghozott döntésre vasárnap este, a Rompetrol közleményéből derült fény.
A közleményben Románia második legnagyobb kőolajcége pontosítja: nem áll szándékában értékesíteni a zár alá helyezett aktívákat, sőt a 2007–2010-es időszakban a Rompetrol Csoport tervezett befektetéseinek értéke eléri az egymilliárd dollárt, miután a többségi részvényes, a kazah KazMunaiGaz több mint 1,8 milliárd dollárt költött a cégre. A közlemény szerint a Rompetrol működését nem érinti a pénzügyi zárlat, ugyanakkor az komoly károkat okoz mind a Rompetrol Rafinare nevű finomítóágazatnak, mind az egész Rompetrol Csoportnak.
A Rompetrol szerint az adóhatóság jogtalanul zárolta a cég vagyonát, és cáfolja, hogy az ANAF által említett összeggel tartozna az államkasszának. Emlékeztet, hogy a Rompetrol Rafinare kötvényeket bocsátott ki, amelyeket a román állam átvett a finomító által a privatizáció előtt felhalmozott adósságok és azok kamatainak fejében. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy Sebastian Vlădescu volt pénzügyminiszter idén június végén elismerte, hogy a vissza nem vásárolt kötvények szeptember 30-i hatállyal részvényekké alakíthatók.
Vlădescu akkor arról beszélt, hogy amennyiben a többségi tulajdonos, azaz a KazMunaiGaz hajlandó százmillió dollárt kifizetni, a román állam átveszi a Rompetrol részvényeinek 40 százalékát, ami azt jelenti, hogy továbbra is a kazah cég marad a többségi tulajdonos. A miniszter akkor arra is rámutatott, hogy mindezzel ő maga ugyan nem értett egyet, ám a vonatkozó jogszabály értelmében a ki nem fizetett adósság átalakul állami tulajdonú részvénycsomaggá.
Ennek nyomán a Rompetrol Rafinare összehívta részvényesi közgyűlését, amelyen a tulajdonosok várhatóan jóváhagyják a vissza nem vásárolt kötvények részvénnyé konvertálását, egyúttal eljuttatta a pénzügyi tárcához az összes, ezzel kapcsolatos információt.
Az állami tulajdonban lévő kötvényekért a Rompetrol Rafinare szeptember 30-áig az eddigi években kifizetett összegekkel együtt összesen várhatóan 310 millió dollárt fizet az államnak az előzetes megállapodás alapján a kötvényekért. A cég vezetése megjegyezte, hogy az adósság öszszegének 40 százalékát a 2003-ban kiszámított kamatok és bírságok teszik ki, így a cég az elmúlt hét évben kamatos kamatot fizetett. Így a Rompetrol álláspontja szerint az ANAF akciójával túllépte törvényes hatáskörét, mivel olyan adósság fejében zárolta a társaság vagyonát, amelynek fejében az állam biztosan tulajdonrészt szerez a cégben.
A Rompetrol figyelmeztet: amenynyiben a román állam nem hagy fel az államosításként is tekinthető „visszaélésekkel”, a cég a nemzetközi fórumokhoz, így például a washingtoni Nemzetközi Döntőbírósághoz fordul.
A Rompetrol Rafinare igazgatótanácsa szeptember 30-ra hívta össze a részvényesek rendkívüli közgyűlését, amelyen a kötvények részvénnyé konvertálásáról döntenek, valamint arról, hogy azok összegével megemelik a cég alaptőkéjét. Ez várhatóan 517 millió euróra rúg majd. Az összeg annak függvényében módosulhat, hogy a cég 30-áig mennyi kötvényt vásárol még vissza az államtól. Augusztusban például 54 millió eurót fizetett az államnak, amit a többségi részvényestől kapott hitelből finanszírozott. Ezt megelőzően júliusban és augusztusban 329,9 millió lejre tett szert a tulajdonosoktól, tőkeemelés formájában. Ezt azonban a pénzügyminisztérium bíróságon támadta meg, a konstancai törvényszék viszont a Rompetrol javára ítélt első fokon.
A pénzügyminisztérium most azért zárolta egyébként a Rompetrol vagyonát, mivel a legutóbbi költségvetés-módosítás során szeptemberre 350 millió lejes bevételt irányzott elő a Rompetrol e hónapra esedékes adósságtörlesztése fejében.
A tárca álláspontja szerint a Rompetrol adóssága vagy a teljes tartozás kifizetése, vagy állami résztulajdonná konvertálása révén szüntethető meg, azonban mindkét variáns egyszerre történő alkalmazását nem tartja elfogadhatónak. Sőt minisztériumi források szerint a pénzhiány miatt inkább az adósság kifizetését szeretné. A kazah tulajdonos azonban inkább osztozna a tulajdonjogon a román állammal – Dmitrij Grigorjev, a Rompetrol Csoport pénzügyi igazgatója még augusztusban úgy nyilatkozott: amennyiben az állam valóban nem akar részvényessé válni, megtörténhet, hogy bezárják a céget.
Az állam 2003 szeptemberében döntött arról, hogy jóváhagyja a Rompetrol akkori adósságállományának kötvénycsomaggá alakítását, hétéves futamidővel. Az adósságot akkor kamatokkal és büntetőkamatokkal együtt 603 millió dollárra értékelték. A Rompetrol Csoport birtokolja a Rompetrol Rafinare részvényeinek 99 százalékát. A finomítóágazat összesen mintegy négyezer alkalmazottat foglalkoztat.
Mint arról beszámoltunk, a Rompetrol korábban az ismert román üzletember, Dinu Patriciu tulajdonában állt, az adósság így jórészt az ő irányítása alatt halmozódott fel. Patriciu 1998-ban vásárolta meg a kőolajcéget, hogy aztán 2007-ben a részvények 75 százalékát eladja a KazMunaiGaznak 1,6 milliárd dollárért, majd tavaly a maradék 25 százalékos részvénypakettet is eladta a kazah cégnek.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.