Fotó: Mediafax
2010. szeptember 14., 09:192010. szeptember 14., 09:19
Zárolta az adóhivatal (ANAF) a Rompetrol kőolajtársaság vagyonát a cég adósságainak fejében. A zárolás megelőző jellegű, és kiterjed a társaság gyártelepeinek területére és a műszaki berendezésekre is. Az adóhivatal szerint a Rompetrol adósságai 575 millió euróra (2,4 milliárd lej) rúgnak. A szeptember 10-én, pénteken meghozott döntésre vasárnap este, a Rompetrol közleményéből derült fény.
A közleményben Románia második legnagyobb kőolajcége pontosítja: nem áll szándékában értékesíteni a zár alá helyezett aktívákat, sőt a 2007–2010-es időszakban a Rompetrol Csoport tervezett befektetéseinek értéke eléri az egymilliárd dollárt, miután a többségi részvényes, a kazah KazMunaiGaz több mint 1,8 milliárd dollárt költött a cégre. A közlemény szerint a Rompetrol működését nem érinti a pénzügyi zárlat, ugyanakkor az komoly károkat okoz mind a Rompetrol Rafinare nevű finomítóágazatnak, mind az egész Rompetrol Csoportnak.
A Rompetrol szerint az adóhatóság jogtalanul zárolta a cég vagyonát, és cáfolja, hogy az ANAF által említett összeggel tartozna az államkasszának. Emlékeztet, hogy a Rompetrol Rafinare kötvényeket bocsátott ki, amelyeket a román állam átvett a finomító által a privatizáció előtt felhalmozott adósságok és azok kamatainak fejében. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy Sebastian Vlădescu volt pénzügyminiszter idén június végén elismerte, hogy a vissza nem vásárolt kötvények szeptember 30-i hatállyal részvényekké alakíthatók.
Vlădescu akkor arról beszélt, hogy amennyiben a többségi tulajdonos, azaz a KazMunaiGaz hajlandó százmillió dollárt kifizetni, a román állam átveszi a Rompetrol részvényeinek 40 százalékát, ami azt jelenti, hogy továbbra is a kazah cég marad a többségi tulajdonos. A miniszter akkor arra is rámutatott, hogy mindezzel ő maga ugyan nem értett egyet, ám a vonatkozó jogszabály értelmében a ki nem fizetett adósság átalakul állami tulajdonú részvénycsomaggá.
Ennek nyomán a Rompetrol Rafinare összehívta részvényesi közgyűlését, amelyen a tulajdonosok várhatóan jóváhagyják a vissza nem vásárolt kötvények részvénnyé konvertálását, egyúttal eljuttatta a pénzügyi tárcához az összes, ezzel kapcsolatos információt.
Az állami tulajdonban lévő kötvényekért a Rompetrol Rafinare szeptember 30-áig az eddigi években kifizetett összegekkel együtt összesen várhatóan 310 millió dollárt fizet az államnak az előzetes megállapodás alapján a kötvényekért. A cég vezetése megjegyezte, hogy az adósság öszszegének 40 százalékát a 2003-ban kiszámított kamatok és bírságok teszik ki, így a cég az elmúlt hét évben kamatos kamatot fizetett. Így a Rompetrol álláspontja szerint az ANAF akciójával túllépte törvényes hatáskörét, mivel olyan adósság fejében zárolta a társaság vagyonát, amelynek fejében az állam biztosan tulajdonrészt szerez a cégben.
A Rompetrol figyelmeztet: amenynyiben a román állam nem hagy fel az államosításként is tekinthető „visszaélésekkel”, a cég a nemzetközi fórumokhoz, így például a washingtoni Nemzetközi Döntőbírósághoz fordul.
A Rompetrol Rafinare igazgatótanácsa szeptember 30-ra hívta össze a részvényesek rendkívüli közgyűlését, amelyen a kötvények részvénnyé konvertálásáról döntenek, valamint arról, hogy azok összegével megemelik a cég alaptőkéjét. Ez várhatóan 517 millió euróra rúg majd. Az összeg annak függvényében módosulhat, hogy a cég 30-áig mennyi kötvényt vásárol még vissza az államtól. Augusztusban például 54 millió eurót fizetett az államnak, amit a többségi részvényestől kapott hitelből finanszírozott. Ezt megelőzően júliusban és augusztusban 329,9 millió lejre tett szert a tulajdonosoktól, tőkeemelés formájában. Ezt azonban a pénzügyminisztérium bíróságon támadta meg, a konstancai törvényszék viszont a Rompetrol javára ítélt első fokon.
A pénzügyminisztérium most azért zárolta egyébként a Rompetrol vagyonát, mivel a legutóbbi költségvetés-módosítás során szeptemberre 350 millió lejes bevételt irányzott elő a Rompetrol e hónapra esedékes adósságtörlesztése fejében.
A tárca álláspontja szerint a Rompetrol adóssága vagy a teljes tartozás kifizetése, vagy állami résztulajdonná konvertálása révén szüntethető meg, azonban mindkét variáns egyszerre történő alkalmazását nem tartja elfogadhatónak. Sőt minisztériumi források szerint a pénzhiány miatt inkább az adósság kifizetését szeretné. A kazah tulajdonos azonban inkább osztozna a tulajdonjogon a román állammal – Dmitrij Grigorjev, a Rompetrol Csoport pénzügyi igazgatója még augusztusban úgy nyilatkozott: amennyiben az állam valóban nem akar részvényessé válni, megtörténhet, hogy bezárják a céget.
Az állam 2003 szeptemberében döntött arról, hogy jóváhagyja a Rompetrol akkori adósságállományának kötvénycsomaggá alakítását, hétéves futamidővel. Az adósságot akkor kamatokkal és büntetőkamatokkal együtt 603 millió dollárra értékelték. A Rompetrol Csoport birtokolja a Rompetrol Rafinare részvényeinek 99 százalékát. A finomítóágazat összesen mintegy négyezer alkalmazottat foglalkoztat.
Mint arról beszámoltunk, a Rompetrol korábban az ismert román üzletember, Dinu Patriciu tulajdonában állt, az adósság így jórészt az ő irányítása alatt halmozódott fel. Patriciu 1998-ban vásárolta meg a kőolajcéget, hogy aztán 2007-ben a részvények 75 százalékát eladja a KazMunaiGaznak 1,6 milliárd dollárért, majd tavaly a maradék 25 százalékos részvénypakettet is eladta a kazah cégnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok