
Óvatosságra intette Romániát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely ugyanakkor kész tárgyalni a román kormánnyal a tervezett adócsökkentésekről – jelentette ki a nemzetközi szervezet szóvivője. A washingtoni székhelyű pénzintézet először fejtette ki álláspontját hivatalosan ebben a kérdésben azt követően, hogy Victor Ponta miniszterelnök a múlt héten bemutatta kormánya adócsökkentési terveit.
2015. február 24., 17:422015. február 24., 17:42
Az IMF szóvivője kijelentette: a kormánynak alaposan elemeznie kell az adócsökkentést azért, hogy jobban megértse az államháztartási hiánycél teljesítésének módozatait. Hozzátette: az IMF kész tárgyalni a kormánnyal az adótörvény módosításáról.
Amint arról beszámoltunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Korábban egyébként a Hotnews.ro portál arról írt, hogy az IMF elismeri, magas az áfa Romániában, de a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében.
A Románia és az IMF közötti elővigyázatossági típusú hitelszerződés ősszel jár le, a felek a két legutóbbi felülvizsgálati látogatáson nem tudtak megállapodni a vállalt feltételekről. Február elején a szénkitermelő iparban tervezett szerkezetátalakítások, valamint a lakossági gázár növekedési üteme miatt támadtak nézeteltérések. Az IMF legközelebbi bukaresti látogatása áprilisra várható.
Jegybanki bírálat
Eközben Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza is arról beszélt, hogy a monetáris és adó politika lazítása nem vezet gazdasági növekedéshez. „Ha ezekkel bővülést lehetne elérni, akkor Zimbabwéban lenne a legnagyobb gazdasági növekedés, hiszen ott a leglazább a monetáris politika” – jegyezte meg a jegybanki illetékes.
Szerinte csak súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg általános trendként jelenik meg az elképzelés, miszerint ez lenne a jó út, ám úgy véli, nem szabadna sutba vágni az évszázados tapasztalatokat emiatt az új – Lazea szerint egyébként hibás – irányzatért.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Romániát nem szabad összehasonlítani a nagyhatalmakkal, mint pélfául Nagy-Britanniával vagy Kínával, ezek ugyanis fedezni tudják adósságaikat külföldön lévő aktíváikkal. „De ha te (Románia – szerk. megj.) nettó befizető vagy, s nincsen birodalmad, miről is beszélünk” – tette fel a költői kérdést a jegybank vezető közgazdásza.
Készülnek a javaslatok
Nem sietett üdvözölni a kormány terveit a Pénzügyi Tanács sem. Ionuţ Dumitru, a testület elnöke kedden egy konferencián leszögezte, Romániának inkább a „kínálati oldalon” kellene lazítania adópolitikáját, például a nyugdíjjárulék csökkentésével, nem pedig a keresletet generáló áfa- és jövedékiadó-csökkentéssel, ami újabb gazdasági egyensúlyvesztéshez fog vezetni.
Mint fogalmazott, ő már látta ezt a filmet, amikor a válság begyűrűzése előtt fizetés- és nyugdíjemelésekkel támogatták a fogyasztást, ami azonban túlkereslethez vezetett, anélkül viszont, hogy támogatta volna a kínálati oldalt. Dumitru szerint az országnak jelen pillanatban a leginkább arra van szüksége, hogy támogassa a potenciális gazdasági növekedést, a fenntartható bővülés pedig meglátásában a kínálat stimulálása révén érhető el, ami tb-csökkentést feltételez.
A Pénzügyi Tanács elnöke ugyanakkor elmondta, a következő időszakban módosító javaslatokat fogalmaznak meg a kormány által közvitára bocsátott új adótörvénykönyv kapcsán.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!