emiatt pedig nőnek az árak, és távol maradnak a külföldi vendégek.

Érvek sora
a kezdeményezés mögött

„A tengerpart és a Duna-delta turizmusának így nincs meg az esélye a fenntartható fejlődésre, ez csak akkor lenne biztosított, ha az idény kilenc hónapig tartana, ezt pedig sok külföldi turistával lehet megvalósítani, a hazaiakkal kombinálva. Én másképp csináltam volna. Szezonon kívül érvényes utalványokat adtam volna. Ha csak két-három hónap az idény, nem tudod megengedni magadnak, hogy egy stabil csapatod legyen, hogy beruházz a szakmai felkészítésükbe, az emberek jönnek-mennek, napszámosokkal és egyetemistákkal kell dolgozni” – érvelt az elképzelés mellett Dragoş Anastasiu, a Romániai Utazási Irodák Egyesületének (ANAT) alelnöke, aki tagja a koalíció idegenforgalommal foglalkozó munkacsoportjának. Mint rámutatott, a kilenc hónapos idényt úgy lehetne megvalósítani, ha nem csupán a napozásra és fürdőzésre összpontosítanának, hanem lennének más programok is, mint például lovaglás, zenei események, edzőtáborok.

Hasonlóképpen a rendszer javítását sürgeti Florin Jianu, a Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMM) elnöke, aki szintén tagja a CDR idegenforgalmi szakosztályának. Mint hangsúlyozta, az üdülési csekkek valóban lendületet adtak a romániai idegenforgalomnak, azonban a rendszer módosításra szorul, mivel

„Ezért ezt a közpolitikát javítani kell, mivel azt tapasztaljuk, hogy az utalványok egyes régiókra összpontosulnak, és nem oda, amit mi ökoturizmusként fejleszteni akartunk. Ugyanakkor csak csúcsszezonban használják ezeket” – mondta Jianu.

Ellenérvek is bőven vannak

Rossz megközelítésnek tartja viszont László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke a Románia Fejlődéséért Koalíció felvetését. Mint a Krónika megkeresésére elmondta,

„Ez a javaslat egy vicc, nem is indokolt, hiszen a hazai turisztikai vállalkozók egy része kiszorulna így a programból. Az indoklás sem helytálló, nem lehet a hazai turistákat hibáztatni, hogy a külföldiek »kiszorulnak«, hiszen külföldről minimális vendég érkezik szervezetten az országba” – részletezte László Endre. Szerinte legfeljebb a diaszpórában élők kapnak nehezebben megfelelő szállást és időpontot, de ők nem szervezett csoportokban, hanem egyénileg, nosztalgiázni járnak vissza a román tengerpartra.

László Endre rámutatott, csúcsidényben valóban magas a szálláshelyek kihasználtsága, de azért mindig lehet utolsó percben is foglalni.

– osztotta meg tapasztalatait a turisztikai szakember.

Kiemelte továbbá: jelenleg éppen az a gond, hogy az állami költségvetés csúszása miatt idén is késve kapják a közalkalmazottak az üdülési csekkeket. Ezekben a napokban adták ki az első utalványokat, ezzel éppen a kedvezményezettek kerülnek hátrányba, hiszen az előfoglalási kedvezmények periódusa véget ért, a legkeresettebb időszakokban a legjobb helyek már foglaltak, de így is van még rengeteg alternatíva, más ajánlat.

A szakember szerint

Van olyan lehetőség, hogy előleget fizetnek be, és utólag az utalvánnyal visszakapják a pénzüket, de kevesen élnek ezzel. A tavaly is késtek a voucherek, vannak akik még nem használták fel, május végén, júniusban jár le ezek érvényessége. „Azt érzékeljük, hogy most patthelyzet van, a tavalyi utalványok lejárnak, az ideieket még nem kapták meg” – fogalmazott László Endre.

Az előrejelzések szerint különben idén többen kapnak üdülési csekket, 300 millió eurós forgalomra számítanak. A klaszter elnöke szerint az idei utalványok inkább az őszi forgalmat pörgetik majd fel, hiszen a csekkek nem fedezik a főszezonban egy ötnapos tengerparti üdülés árát, viszont kora ősszel egy szovátai vagy bálványosi  hétvége simán belefér az összegbe. László Endre úgy véli, megalapozatlan, hogy a hazai turisták kiszorítják a külföldieket, hiszen Nyugat-Európában eltérőek a foglalási szokások, idén már 2020-ra kötik a szerződéseket. „Ritka az eset, hogy egy külföldi ma foglal, és holnap érkezik. Idejében foglalnak, biztos, hogy nem előzik meg őket az üdülőcsekkre váró hazai közalkalmazottak” – összegzett László Endre.