
Az egyetemi tanév kezdete előtt rendszerint emelkednek az albérletárak az egyetemi városokban, így Kolozsváron is, idén azonban első alkalommal fordult elő, hogy a kincses városban többet kell fizetni egy lakás bérléséért, mint Bukarestben.
2015. augusztus 13., 19:482015. augusztus 13., 19:48
2015. augusztus 13., 19:572015. augusztus 13., 19:57
Úgy tűnik, Kolozsvár ezzel hivatalosan is a legdrágább romániai város lett ebből a szempontból. A legnagyobb hazai ingatlanközvetítő portál, az Imobiliare.ro felmérése szerint a kincses városi albérletárak 8 százalékkal haladják meg a bukaresti átlagértéket.
Adrian Erimescu, a honlap vezérigazgatója rámutatott: Kolozsváron minden év augusztusában drágulni kezdenek a bérlésre kínált ingatlanok, az árak szeptemberben csúcsosodnak, idén pedig arra számítanak, hogy az emelkedés mértéke jövő hónapra eléri a 30 százalékot. „Mivel a városba jóval több egyetemista érkezik, mint ahány bentlakási helyet a felsőoktatási intézmények biztosítani tudnak, a fiataloknak komoly kihívást jelent, hogy otthont találjanak maguknak mind a kínálat, mind az árak szempontjából” – magyarázta a szakember.
Bónis: nem helytálló az összeállítás
Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség vezetője ezzel szemben lapunknak úgy nyilatkozott: nem helytálló az elemzés, amely szerint a kincses város drágább lett, mint Bukarest, hiszen a két várost össze sem lehet hasonlítani. Szerinte Kolozsvár ingatlanpiacát inkább Brassóval vagy Temesvárral lehet párhuzamba állítani.
„Budapest peremkerületeiben is tudok olyan ingatlanról, amelynek bérlése kevesebbe kerül, mint egy kolozsvári belvárosi lakás, de ez alapján nem lehet összehasonlítani a kettőt” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: kolozsvári viszonylatban is nagyban függ az ár attól, hogy a lakás melyik városrészben található. Egy garzon havi bérleti díja például 120 és 220 euró között változhat, egy kétszobás lakás ára pedig 180–250 euró között mozog. A háromszobás ingatlanokat átlagosan 300, míg a négyszobásokat 400 euróért adják bérbe.
Bónis azzal sem ért egyet, hogy jelentősen drágulni fognak az albérletek a következő időszakban. Az ügynökség vezetője azzal érvelt, hogy mostanában sok ingatlant vásároltak meg befektetési céllal, így a piac kínálata bővülni fog. „A bővülés ugyan nem lesz akkora, hogy az árak esni kezdjenek, de ahhoz épp elég lesz, hogy érdemben ne emelkedjenek” – magyarázta.
A Bónis Endre által említett áraknál egyébként jóval magasabb bérleti díjakról számol be az Imobiliare.ro – igaz, az összeállítás elkészítésénél csak a portálon hirdetett ajánlatokat vették figyelembe. Eszerint a garzonokat átlagosan 250 euróért lehet kivenni, míg a kétszobás lakások bérleti díja 320 euró a 2014 nyarán jegyzett 300 euróhoz képest. Legnagyobb mértékben a háromszobás ingatlanok drágultak: a tavalyi 310 euróhoz képest most átlagosan havi 400 eurót kérnek a tulajdonosok.
Temesváron ennél olcsóbban lehet kintlakást szerezni, de a bánsági megyeszékhelyen is emelkedtek valamelyest az árak tavalyhoz képest az ingatlanközvetítő portál szerint. A garzonok átlagos bérleti díja 180 euró a 2014 nyarán jegyzett 150 euróhoz képest. A kétszobás lakások ára a tavalyi 230 euróról 250 euróra emelkedett, míg a háromszobás lakásokért nem kell számottevően többet fizetni: az egy évvel ezelőtti 270 euróhoz képest most átlagos értékük 280 euró.
A drága lakásokat külföldiek bérlik
Az egyetemi tanév kezdete előtti két hónapban Nagyváradon is emelkednek az árak. Marcian Ursan ingatlanügynök lapunknak elmondta: a hallgatók főként az egyetemi épületekhez közel eső ingatlanokat keresnek, ezek a lakások nagyon hamar elkelnek. „A bérleti díjat nagyban befolyásolja, hogy a lakás melyik városrészben található: a belvárosban egy modern, luxuskategóriába sorolt kétszobás ingatlan bérlése havi 500 euróba kerül” – tudtuk meg.
Ehhez képest egy nem anynyira felszerelt, de jó állapotban lévő, ugyancsak belvárosi kétszobás lakásért átlagosan 230 eurót kér a tulajdonos, de már 150–170 euróért is lehet albérletet találni, ha valaki megelégszik a távolabb eső negyedekkel. Marcian Ursan elmondása szerint az egyetemi hallgatók körében az egy- és kétszobás ingatlanok népszerűek, a négyszobásokra pedig alacsony a kereslet. Egy felszerelt, felújított, a villamosmegállóhoz közeli, egyszobás ingatlanért akár 160 eurót is elkérhetnek, de egy külvárosi garzont már 60–80 euróért is ki lehet bérelni. „A drága lakásokat változatlanul a külföldi hallgatók bérlik. A romániai bérlők legfeljebb 250 eurót tudnak kifizetni egy kétszobás lakásért, mert ritka, hogy az egyetemisták szülei ennél magasabb költséget meg tudjanak engedni” – magyarázta a szakértő.
Marosvásárhelyen május–júniusban van a lakásbérlési és -vásárlási dömping – tudtuk meg Trella Tamás ingatlanközvetítőtől. Mint kifejtette: nyár elején sok ingatlan megüresedik, mert akik befejezik az egyetemet, vagy lejár a rezidensi gyakorlatuk, felmondják az albérletet, illetve eladják az ingatlant, ahol éltek, és aki a következő tanévtől kedvező körülmények között akar bérelni, igyekszik lecsapni a legjobb ajánlatokra.
„Nyár elején lehet válogatni, keresgélni a jó minőségű és árú ajánlatok között. A bérleti díjak augusztus–szeptemberre sem emelkednek jelentősen, de ugyanazért az árért már gyengébb minőségű ingatlant lehet találni. Ritkán fordul elő, hogy ebben az időszakban felszabadul egy jó ingatlan, azt pedig nagyon gyorsan elviszik” – magyarázta lapunknak az ingatlanszakértő.
Vásárhelyen inkább vásárolnak
Trella Tamás azt is elmondta: azok a szülők, akik ezt megengedhetik maguknak, inkább megvásárolják a lakást a Marosvásárhelyen tanuló gyereküknek, minthogy béreljenek. „Az orvosi egyetem hat évig tart, ha a pályakezdő orvos pedig még a hároméves rezidensi gyakorlatot is a városban végzi el, akkor kilenc évet kell Marosvásárhelyen élnie. Kifizetődőbb megvásárolni egy ingatlant, az egyik szobát gyakran kiadják egy másik egyetemistának, és ezzel a fenntartási költségektől is mentesülnek, majd ugyanazért az árért el lehet adni a lakást, ha már nincs szükség rá” – részletezte.
Drágák a lakások a Székelyföldön
Csíkszereda ugyan jóval kisebb város, és nem is vonz más településekről annyi egyetemistát, mint az említett megyeszékhelyek, a lakások mégis viszonylag drágák, mert a piacon a kereslet jóval nagyobb, mint a kínálat – mondta el lapunknak Nemes Zoltán, a székelyföldi Ternio Pontis ingatlanközvetítő munkatársa. „Alig lehet kiadó ingatlant találni a városban, ezért folyamatosan magasak az árak. Ennél fennebb már nem lehet srófolni a bért – még az egyetemi év kezdete előtt sem” – vélekedett.
Nemes Zoltán szerint a kereslet és kínálat közötti egyensúlytalanságnak az lehet a magyarázata, hogy a város kicsi, és a csíkszeredaiak nem fektetnek pénzt bérbe adható ingatlanba, sőt mostanában egyre többen próbálnak túladni lakásukon. A szakértő ugyanakkor úgy véli: mivel erősödik a környéken az ipar és a kereskedelem, várhatóan hamarosan az eladásra kínált lakóingatlanok iránt is megnő a kereslet. Hozzátette: a nagyvárosokban tapasztalható erőteljes piaci mozgás nem jellemző még a kis székelyföldi településekre.
Csíkszeredában egy garzont havi 90–120 euróért lehet bérelni, a kétszobás lakások ára 120–150 euró között mozog, míg a három–négy szobás ingatlanokért havi 130–200 eurót is elkérnek. A luxuskivitelezésű és -berendezésű, extrákkal felszerelt lakásokért ennél is többet kell fizetni.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Timár Erzsébet sepsiszentgyörgyi ingatlanközvetítő is, akitől megtudtuk: nagy a kereslet a kiadó lakások iránt, hiszen nemcsak a diákok, egyetemisták érdeklődnek, hanem pályakezdők, fiatal házasok vagy éppen olyan családok, akik nem tudják törleszteni a banki hitelt, és kénytelenek albérletbe költözni. „A kínálat sokkal kisebb, mint a kereslet, ezért átlagosan 30–40 euróval drágultak a bérleti díjak” – mutatott rá a szakértő. Sepsiszentgyörgyön egy bútorozatlan I. osztályú garzont 100 euróért, egy berendezettet pedig 140–160 euróért lehet kibérelni, míg a kétszobás lakások ára 140–200 euró között változik.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!