
Fotó: Kristó Róbert
Sok ponton is módosításra szorul az érintettek, illetve a szakemberek szerint a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagokra betétdíjat előíró törvénytervezet. Ezt még a pénteki nap folyamán lehet véleményezni a környezetvédelmi minisztérium honlapján.
2018. február 23., 14:302018. február 23., 14:30
2018. február 23., 14:342018. február 23., 14:34
Még a pénteki nap folyamán lehet véleményezni a környezetvédelmi minisztérium honlapján közzétett sürgősségi kormányrendelettervezetet, amely szerint a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagra 2 lej betétdíjat szabnak meg. A tervezetben ugyanakkor az is szerepel, hogy az üveget vissza lehet váltani, tehát a betétdíjat visszakaphatja a vásárló.
A környezetvédelmi minisztérium február elején bocsátotta közvitára a tervezetet, amely a 2011/211-es számú, a hulladékkezelési rendszert szabályozó, valamint a 2015/249-es számú a csomagolóanyagokra vonatkozó jogszabályokat egészítené ki és módosítaná. A tervezethez rengeteg hozzászólás érkezett, így február 23-ig meghosszabbították az eredetileg 15 naposra tervezett közvitát.
mert ez így ebben a formában sok kérdést vet fel.
Fotó: Tega Rt.
Ebben jelenleg például az áll, hogy az üzletek polcain a visszaváltható és közvetlenül újrahasznosítható csomagolásban, tehát az üvegben levő termékek árcímkéjén kötelező lesz feltüntetni az eladási ár mellett a 2 lejes betétdíjat. A legalább 400 négyzetméteren tevékenykedő nagykereskedőknek visszaváltó pontokat kell kialakítaniuk, és a jogszabály hatályba lépését követően kötelesek lesznek visszavenni az üvegeket, függetlenül attól, hogy a terméket ott vásárolták vagy sem. A kisboltok annyi engedményt kapnak, hogy mindössze a náluk vásárolt, pénztárszalaggal igazolt áru üvegét kell visszaváltaniuk.
Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke viszont még ilyen körülmények között is attól tart, a rendelkezés megváltoztathatja a fogyasztói szokásokat, többen vásárolnak majd műanyag csomagolású terméket, amivel nem kell bajlódni. Ez viszont környezetvédelmi aggályokat vet fel, hiszen a műanyag nagyobb mértékben szennyez.
Fotó: Thomas Campean
Korodi Attila is úgy véli különben, hogy
Meglátása szerint ugyanis a plusz illetékek kivetése, még ilyen formában is, hogy az utólag visszakapható, nem eredményes. Éppen ezért meggyőződése, ez az elgondolás még sok módosításon fog átesni, mielőtt érvénybe lép.
Az érintettek is úgy vélik, még nagyon sok a tisztázatlan kérdés a dokumentumban. Máthé László, a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. köztisztasági vállalat igazgatója többek között arra mutatott rá, hogy
Máthé László elmondta, jelenleg az általuk begyűjtött üveghulladék tonnájáért mindössze egy lejt fizet az újrahasznosítással foglalkozó gyár, utólag még kaphatnak 600 lejt minden tonnáért, ha bizonyított, hogy ezt a mennyiséget valóban újrahasznosították. A kisboltok tulajdonosai eközben azért aggódnak, hogy az üveget tárolniuk, nyilvántartaniuk kell, ez pedig bonyolítja az életüket.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!