2013. január 29., 19:542013. január 29., 19:54
A londoni gazdasági napilap a holland ING bankcsoport kimutatását idézte, amely szerint a spanyol, az olasz, a portugál, az ír és a görög gazdaságba irányuló nettó magántőke-beáramlás 2012 utolsó négy hónapjában 93 milliárd euró volt, az öt ország összesített GDP-értékének 8,8 százaléka.
A FT idézi az amerikai határidős árupiaci felügyelet (US Commodity Futures Trading Commission) adatait is, amelyek szerint az amerikai devizapiaci kereskedők másfél éve nem voltak ennyire derűlátók az euró erősödésével kapcsolatban, mint most.
A szervezet kimutatása szerint az euróra az amerikai piacokon felvett nettó hosszú pozíciók értéke 2011 nyara óta nem mért szintre emelkedett a múlt héten. Az elemzés szerint mindazonáltal az európeriféria öt országába irányuló nettó tőkebeáramlás egyelőre „mérsékelt” a tavalyi év korábbi időszakaiban tapasztalt sokkal nagyobb mértékű kivonásokhoz képest, amelyeket az euróövezet felbomlásától tartó befektetők hajtottak végre.
Az ING adatai szerint 2012 januárja és augusztusa között nettó 406 milliárd euró tőke távozott Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából, Írországból és Görögországból; ez a vizsgált öt eurógazdaság együttes hazai össztermékének 19,4 százalékával volt egyenértékű. Az ING egyik közgazdásza szerint a tavalyi első nyolc hónapban „riasztó mértéket” öltött a tőkemenekítés az európeriféria öt országából, ám a folyamatban az év végére „jelentős fordulat” történt.
A FT által idézett más elemzők szerint ugyanakkor az euróövezeti eszközökbe irányuló beáramlás egy része olyan befektetőktől eredhet, akik „kényszerűen követik a csordát”, és nem azért helyezik ki tőkéjüket az eurógazdaságokba, mert meggyőződésük, hogy az euróövezet gyógyulófélben van.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.