2009. június 03., 10:542009. június 03., 10:54
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) becslése szerint az Egyesült Államok, Európa és Kanada együttes részesedése a 2009-re várható globális GDP-értékből 49,4 százalék lesz.
A 19. század közepe óta idén fordul elő első ízben, hogy a világgazdaság által megtermelt bruttó érték több mint felét nem nyugati országok adják, áll az elemzésben. A három legnagyobb nyugati gazdasági erőcentrum világgazdasági aránya 1995 és 2004 között még a 60–64 százalékos sávban mozgott.
A CEBR londoni elemzői szerint a globális visszaesés az általuk korábban valószínűsítettnél hat évvel hozta előbbre azt az időpontot, amikor a Nyugat részaránya a világgazdasági össztermelésből 50 százalék alá csökken; a cég ezt eddig 2015-re várta. A fejlett nyugati ipari térség súlya a globális GDP-n belül ráadásul várhatóan folyamatosan tovább zsugorodik, és 2012-re már csak 45 százalék lesz, jósolják a CEBR szakértői.
Douglas McWilliams, a cég vezérigazgatója az elemzéshez fűzött kommentárjában azt írta: a Nyugatnak lassan rá kell ébrednie, hogy nincs többé dominanciája a világgazdaságban, és nem várhatja, hogy „a dolgok a tetszése szerint alakulnak”. A CEBR előrejelzése szerint Kína – dollárértéken számolt hazai össztermék alapján – az idén megelőzi Japánt, és a világ második legnagyobb gazdasága lesz.
A világgazdasági súlypontok átrendeződését más nagy londoni elemző házak is jósolják. A Királyi Külügyi Intézet – londoni székhelye után, általánosan használt nevén a Chatham House – már tavaly év végi globális helyzetértékelésében azt írta, hogy a világgazdasági növekedéshez Kína ma már többet ad hozzá, mint az amerikai gazdaság, India ugyanannyit, mint Japán, a felzárkózó térség együtt pedig nemsokára többel járul hozzá a világgazdasági bővüléshez, mint a fejlett ipari országok alkotta OECD.
A CEBR elemzése egyébként 2009 egészére 1,4 százalékos világgazdasági visszaesést jósol, kiemelve, hogy 1946 óta ez lesz az egész világra kiterjedő első recesszió. A londoni Cityben azonban van ennél borúlátóbb globális előrejelzés is. Az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságkutató és előrejelző háza júniusra szóló átfogó világgazdasági prognózisában – vásárlóerő-paritáson mérve – 1,8 százalékos idei globális recessziót valószínűsít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok