Fotó: Haáz Vince
Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra (mert például nem elégséges a ledolgozott évek száma), illetve a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák az elhalálozott személy által élete során befizetett járulék összegét, inflációkövető díjkorrekcióval.
2023. március 16., 13:242023. március 16., 13:24
A módosításokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai kezdeményezték, nyugati példákra hivatkozva, mondván:
A Fanatik.ro portál beszámolója szerint a tervezetben két fő lehetőséget taglalnak. Az egyik azok esete, akik, bár életük során fizettek nyugdíjjárulékot az államnak, idős korukra nem teljesítették a nyugdíjfolyósítás feltételeit. Ugyanis a romániai törvények szerint a standard nyugdíjkorhatár elérésekor az érintettnek fel kell mutatnia egy minimális időtartamú munkaviszonyt: ez 2001-ig 10 év volt, aztán fokozatosan növelték, és 2015 óta 15 ledolgozott évet követelnek meg.
Eszerint ha a magát nyugdíjaztatni akaró munkavállaló nem rendelkezik a szükséges időtartammal, akkor nem jogosult állami nyugellátásra. Viszont ha mondjuk 5, 9 vagy 12 évet dolgozott, nem elég, hogy nem jár neki a juttatás: még az általa éveken keresztül fizetett járulék is „elvész” számára, az államkasszában marad.
Ezt a méltánytalan helyzetet orvosolná a törvénytervezet, amely szerint a helyi nyugdíjpénztárakra hárulna a feladat, hogy kiszámolják a nyugdíjat nem kapó érintettek, illetve azok örököseinek járó, az infláció alakulásával korrigált összeget. A Fanatik szerint az ötletgazdák külföldön munkát vállaló romániaiak eseteivel is érvelnek: például többek között Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Izraelben visszafizetik az ott csupán csak néhány évet dolgozók által befizetett nyugdíj-hozzájárulást.
Az elképzelés szerint a nyugdíjkorhatár előtt elhunytak hozzátartozói, örökösei, a házastárs vagy a gyerekek is megkaphatnák az elhalálozott személy által – akár több évtizeden keresztül – befizetett, korrigált összeget. Hozzátartozói nyugdíjra a jelenlegi szabályozások szerint jogosult lehet a feleség vagy férj: teljes összeget akkor kaphat, ha a házasság legalább 15 évet tartott; 10 és 15 év között évenként hat százalékkal csökken az összeg. A gyerekek alapesetben 16 éves korukig jogosultak a juttatásra, vagy ha továbbtanulnak, egészen 26 esztendős korukig. Ám sok esetben a legközelebbi élő örökös nem felel meg a hozzátartozói nyugellátás feltételeinek, ám a törvénytervezet szerint az illető ez esetben is megkaphatná a rokon által a múltban befizetett összeget.
Egy másik érv a társadalombiztosítási alapelvekből ered, mégpedig a nyugdíjalaphoz történő hozzájárulás megköveteléséből – ha ugyanis az állam kötelező hozzájárulást szab ki, akkor az államnak is kötelezettségei vannak az állampolgárokkal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás