Fotó: Haáz Vince
Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra (mert például nem elégséges a ledolgozott évek száma), illetve a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák az elhalálozott személy által élete során befizetett járulék összegét, inflációkövető díjkorrekcióval.
2023. március 16., 13:242023. március 16., 13:24
A módosításokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai kezdeményezték, nyugati példákra hivatkozva, mondván:
A Fanatik.ro portál beszámolója szerint a tervezetben két fő lehetőséget taglalnak. Az egyik azok esete, akik, bár életük során fizettek nyugdíjjárulékot az államnak, idős korukra nem teljesítették a nyugdíjfolyósítás feltételeit. Ugyanis a romániai törvények szerint a standard nyugdíjkorhatár elérésekor az érintettnek fel kell mutatnia egy minimális időtartamú munkaviszonyt: ez 2001-ig 10 év volt, aztán fokozatosan növelték, és 2015 óta 15 ledolgozott évet követelnek meg.
Eszerint ha a magát nyugdíjaztatni akaró munkavállaló nem rendelkezik a szükséges időtartammal, akkor nem jogosult állami nyugellátásra. Viszont ha mondjuk 5, 9 vagy 12 évet dolgozott, nem elég, hogy nem jár neki a juttatás: még az általa éveken keresztül fizetett járulék is „elvész” számára, az államkasszában marad.
Ezt a méltánytalan helyzetet orvosolná a törvénytervezet, amely szerint a helyi nyugdíjpénztárakra hárulna a feladat, hogy kiszámolják a nyugdíjat nem kapó érintettek, illetve azok örököseinek járó, az infláció alakulásával korrigált összeget. A Fanatik szerint az ötletgazdák külföldön munkát vállaló romániaiak eseteivel is érvelnek: például többek között Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Izraelben visszafizetik az ott csupán csak néhány évet dolgozók által befizetett nyugdíj-hozzájárulást.
Az elképzelés szerint a nyugdíjkorhatár előtt elhunytak hozzátartozói, örökösei, a házastárs vagy a gyerekek is megkaphatnák az elhalálozott személy által – akár több évtizeden keresztül – befizetett, korrigált összeget. Hozzátartozói nyugdíjra a jelenlegi szabályozások szerint jogosult lehet a feleség vagy férj: teljes összeget akkor kaphat, ha a házasság legalább 15 évet tartott; 10 és 15 év között évenként hat százalékkal csökken az összeg. A gyerekek alapesetben 16 éves korukig jogosultak a juttatásra, vagy ha továbbtanulnak, egészen 26 esztendős korukig. Ám sok esetben a legközelebbi élő örökös nem felel meg a hozzátartozói nyugellátás feltételeinek, ám a törvénytervezet szerint az illető ez esetben is megkaphatná a rokon által a múltban befizetett összeget.
Egy másik érv a társadalombiztosítási alapelvekből ered, mégpedig a nyugdíjalaphoz történő hozzájárulás megköveteléséből – ha ugyanis az állam kötelező hozzájárulást szab ki, akkor az államnak is kötelezettségei vannak az állampolgárokkal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu a román euró esetleges bevezetése kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 3,7 százalékról 3,9 százalékra emelte a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, és arra számít, hogy az éves infláció 2027 végére 2,7 százalékra csökken – jelentette be szerdán Mugur Isărescu jegybankelnök.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás