Fotó: Haáz Vince
Egy törvénytervezet szerint visszafizetné az állam azok nyugdíj-hozzájárulását, akik végül nem válnak jogosulttá az időskori juttatásra (mert például nem elégséges a ledolgozott évek száma), illetve a korhatár előtt elhunytak örökösei is megkaphatnák az elhalálozott személy által élete során befizetett járulék összegét, inflációkövető díjkorrekcióval.
2023. március 16., 13:242023. március 16., 13:24
A módosításokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai kezdeményezték, nyugati példákra hivatkozva, mondván:
A Fanatik.ro portál beszámolója szerint a tervezetben két fő lehetőséget taglalnak. Az egyik azok esete, akik, bár életük során fizettek nyugdíjjárulékot az államnak, idős korukra nem teljesítették a nyugdíjfolyósítás feltételeit. Ugyanis a romániai törvények szerint a standard nyugdíjkorhatár elérésekor az érintettnek fel kell mutatnia egy minimális időtartamú munkaviszonyt: ez 2001-ig 10 év volt, aztán fokozatosan növelték, és 2015 óta 15 ledolgozott évet követelnek meg.
Eszerint ha a magát nyugdíjaztatni akaró munkavállaló nem rendelkezik a szükséges időtartammal, akkor nem jogosult állami nyugellátásra. Viszont ha mondjuk 5, 9 vagy 12 évet dolgozott, nem elég, hogy nem jár neki a juttatás: még az általa éveken keresztül fizetett járulék is „elvész” számára, az államkasszában marad.
Ezt a méltánytalan helyzetet orvosolná a törvénytervezet, amely szerint a helyi nyugdíjpénztárakra hárulna a feladat, hogy kiszámolják a nyugdíjat nem kapó érintettek, illetve azok örököseinek járó, az infláció alakulásával korrigált összeget. A Fanatik szerint az ötletgazdák külföldön munkát vállaló romániaiak eseteivel is érvelnek: például többek között Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Izraelben visszafizetik az ott csupán csak néhány évet dolgozók által befizetett nyugdíj-hozzájárulást.
Az elképzelés szerint a nyugdíjkorhatár előtt elhunytak hozzátartozói, örökösei, a házastárs vagy a gyerekek is megkaphatnák az elhalálozott személy által – akár több évtizeden keresztül – befizetett, korrigált összeget. Hozzátartozói nyugdíjra a jelenlegi szabályozások szerint jogosult lehet a feleség vagy férj: teljes összeget akkor kaphat, ha a házasság legalább 15 évet tartott; 10 és 15 év között évenként hat százalékkal csökken az összeg. A gyerekek alapesetben 16 éves korukig jogosultak a juttatásra, vagy ha továbbtanulnak, egészen 26 esztendős korukig. Ám sok esetben a legközelebbi élő örökös nem felel meg a hozzátartozói nyugellátás feltételeinek, ám a törvénytervezet szerint az illető ez esetben is megkaphatná a rokon által a múltban befizetett összeget.
Egy másik érv a társadalombiztosítási alapelvekből ered, mégpedig a nyugdíjalaphoz történő hozzájárulás megköveteléséből – ha ugyanis az állam kötelező hozzájárulást szab ki, akkor az államnak is kötelezettségei vannak az állampolgárokkal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás