Váratlan fordulat. A legoptimistább előrejelzéseket is meghaladta a román gazdaság bővülése
Fotó: BBTE/Facebook
Románia majdnem teljes mértékben behozta a koronavírus-járvány miatt elszenvedett gazdasági veszteségeket Szász Levente kolozsvári közgazdász szerint, akit azt követően kérdeztünk, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) tegnap minden elemzői várakozást felülmúló első negyedévi gazdasági növekedésről számolt be. Az ING Bank elemzése „wow-faktort” említ.
Minden várakozást felülmúlva nőtt az idei első negyedévben Románia gazdasága az előző három hónap eredményéhez viszonyítva – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. 2021. január–március között a román össztermék (GDP) a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2,8 százalékkal volt nagyobb a 2020. október–december közötti időszakhoz mérten.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 0,2 százalékkal csökkent a román gazdaság teljesítménye, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint viszont a GDP azonos volt a 2020 első negyedévivel.
Mint ismeretes, a bukaresti hatóságok az idén 5,0 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, miután a kormány gazdasági előrejelzési bizottsága április végén javította az idei várakozását a korábban közölt 4,3 százalékról. Az Európai Bizottság 5,1 százalékos GDP-bővülést, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 6,0 százalékos növekedést, míg a Világbank 4,3 százalékos román gazdasági növekedést prognosztizált az idei évre.
Florin Cîţu miniszterelnök keddi Facebook-bejegyzésében
ami „választ ad az elmúlt száz év legnagyobb válságára”. Hangsúlyozta: kormánya „a legjobb döntéseket” hozta meg, és erre a gazdaság pozitívan válaszolt. „Most pedig előkészítjük azokat az intézkedéseket, amelyek révén a járvány utáni Románia erősebb, versenyképesebb, ellenállóbb lesz. A következő években olyan gazdasági növekedésre számítok, amely szertefoszlat minden eddigi előrejelzést, és ennek minden polgár a haszonélvezője lesz” – fogalmazott bejegyzésében a román kormányfő.
„Wow faktort” említ a statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát követően a befektetők számára kiadott gyorselemzésében az ING Bank, a kifejezés az angol álmélkodó felkiáltásból került be a magyar szlengbe. A hitelintézet elemzői szerint a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel a román gazdaság újra lendületet vett, ezért
Az elemzők egyelőre nem módosítják előrejelzéseiket, várják a részletes adatsorokat, amelyek június 8-án látnak majd napvilágot.
Az viszont meglátásuk szerint is egyértelmű, hogy sok múlik még a koronavírus-járvány alakulásán és az oltás tempóján. „Románia gazdasága újfent bizonyítja, hogy figyelemre méltó az ellenállás a sokkhatásokra” – zárták gyorselemzésüket az ING Bank közgazdászai.
„Tulajdonképpen nem növekedett a romániai gazdaság, ám az Országos Statisztikai Intézet idei első negyedévre becsült adatai szerint
– fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
A visszakapaszkodás tekintettel a járványhelyzetre, önmagában is egy jó hír, szögezte le az elemző. Mint magyarázta, a bruttó hazai termék az elmúlt év utolsó negyedéhez képest növekedett 2,8 százalékkal, ez jól hangzik, sőt negyedéves szinten a 2,8 százalék erőteljes növekedésnek számít. Ugyanakkor ennél lényegesebb az éves szint vizsgálata, a 2020. márciusi adatokhoz viszonyítva viszont nyers adatként 0,2 százalékos a visszaesés.
Szász Levente felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt év második negyedében volt a legnehezebb időszak, negyedéves szinten a tíz százalékot is meghaladó gazdasági visszaesés, tehát ebből kiindulva volt és még van, ahonnan növekedjen a gazdaság teljesítménye. Arra is kitért, hogy bármilyen furcsán hangzik ez az elmúlt hónapokra vonatkoztatva, ez a 2,8 százalékos növekedés még mindig csak az Országos Statisztikai Intézet előzetes becslése, mely később még módosulhat, és néha jelentős mértékben megváltozik.
– összegzett a közgazdász.
Emlékeztetett továbbá, hogy a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának van egy kutatási projektje, melyben a kutatócsoport tagjai naponta közzéteszik elemzéseiket a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásaira nézve, itt az elemzők éves szinten tehát 2020 első negyedévéhez viszonyítva 0,3 százalékos növekedésre számítottak, ami szintén a nullához közelít, tehát a helyreállást jelzi.
Innen mindenképpen további növekedésre számíthatunk – vetítette előre Szász Levente. Felidézte, a korábbi előrejelzésükben 2021-re 5 százalék feletti éves növekedésre számítottak, a modellt a statisztikai intézet becslései alapján kiigazítják, valószínű felfele fogják módosítani. „A GDP hosszú távon növekedni szokott. Azt látni kell, hogy egy évnyi növekedést elveszítettünk, most ugyan nincs még emelkedés, de legalább behoztuk a lemaradást, és visszaálltunk a 2020. év eleji szintre. Gyakorlatilag a járvány miatt gazdasági értelemben nem veszítettünk egy évnél többet, miközben a pandémia elején az elemzők többsége legalább másfél-két éves veszteségre számított. Ehhez képest jól alakulnak a mutatók” – összegezte a közgazdász.
Kérésünkre vizuálisan is megjelenítette a gazdaság alakulását a járvány kitörése óta. Mint mondta, valójában nem is V vagy U alakú a helyreállás, hanem inkább egy, a második szárán elnyújtott W betűre emlékeztet. Az elmúlt év második negyedében,
viszont a gazdaság teljesítménye akkor még nem állt teljesen vissza. Az utolsó negyedévben nulla körüli értéket jegyeztek, stagnált a teljesítmény, itt egy vízszintes vonal húzható, most pedig az idei év első három hónapjában újra emelkedik a teljesítmény.
„Mindenképpen egy lassú kilábalás körvonalazódik, a gazdaság nem egyből ugrott vissza, de mostanra már visszaállt. A 2020-as évet alapvetően a csökkenés jellemezte, 2021 viszont az előző év veszteségéhez képest növekedést fog hozni” – részletezte az elemző. Kifejtette, a háttérben folyamatosan számolják, hogy mi várható éves szinten, eddig az első három hónapról vannak adatok, de vizsgálják havi és negyedéves lebontásban is a számokat, ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jók a kilátások 2021-re.
„A Raiffeisen Bank Románia vezető közgazdásza a 7 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre számít, ez sem kizárt, hiszen van ahonnan növekedni a veszteséges 2020-as esztendőből” – húzta alá Szász Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!