Vissza kell szerezni a turisták bizalmát

Az utazási irodák eközben, annak ellenére, hogy nem volt semmi bevételük, az alkalmazottaikat sem tudták kényszerszabadságra küldeni, hiszen teljes gőzzel dolgoztak azon, hogy a már lefoglalt kirándulásokat a lehetőségek szerint átütemezzék.

A járvány előtt Romániában mintegy 200 ezren fizettek be külföldi utazásokra összesen 100 millió eurónyi összeget, amit még nem kaptak vissza – hangzott el az eseményen. Az ágazat vállalkozói most azt szorgalmazzák, hogy ezekre a pénzekre a jövőben beváltható utalványokat adhassanak. Viszont sokan bizalmatlanok, attól tartanak, hogy időközben az utazási iroda csődbe megy, és csak évek múlva jutnak a pénzükhöz. Kérték ugyanakkor, hogy az állam vállaljon garanciát ezekre az összegekre, ezzel segítve az ágazatot, növelve a bizalmat, ám a kérésük nem talált meghallgatásra. Răzvan Pascu emellett azt is felrótta a bukaresti kormánynak, hogy

Felidézte, hogy Ludovic Orban miniszterelnök kisebbítette az ágazat jelentőségét, amikor azt mondta, a turizmus a bruttó hazai termék (GDP) mindössze két százalékát jelenti – ám arról nem beszélt, hogy az egyik legnagyobb munkaadó, 400 ezer személyt foglalkoztat országos szinten.

Mindenki nulláról indul újra

A felszólalók szerint ugyanakkor a válságban lehetőségek is vannak, hiszen az egész világon minden turisztikai célpont egyformán a nulláról indul. „Ugyanolyan helyzetből indul Románia, mint Franciaország vagy Thaiföld, Kovászna megye, mint Mamaia vagy a Prahova völgye. Ezt a lehetőséget egy jó starttal ki lehet használni” – szögezte le Răzvan Pascu. Véleménye szerint az ágazat előbb utóbb újraindul, hiszen az „emberek vérében” van az utazás, a kaland, a felfedezés, ám sok változásra lehet számítani. „Ezek a változások jók is lehetnek. A járvány előtti időszakban a foglalás előtt hat hónappal sem lehetett büntetlenül visszamondani az utazást, most ezt 48 órával az út előtt is meg lehet tenni. Az ágazatban dolgozók hozzáállása is változhat, jobban megbecsülik a vendéget, jobban odafigyelnek rá” – vetítette előre Răzvan Pascu. Hangsúlyozta: következetességet, konkrét segítséget várnak el a kormánytól, hiszen a belföldi turizmust minél gyorsabban talpra kell állítani.

„Minden válság lehetőséget is rejt magában, Háromszéken például teljesen más turisztikai terméket lehet összeállítani, mint a tengerparton, a Prahova völgyében, Bukovinában vagy Máramaros vidékén” – fogalmazta meg Corina Martin. Az előtte szólóval egyetértésben azt mondta, hogy most minden ország, desztináció a nulláról indul újra, ám úgy véli, Románia lekéste a startot, hogy bevonzza a külföldi turistákat, hiszen például Görögország sokkal gyorsabban lépett: már bejelentette, hogy várják a vendégeket, és szavatolják a biztonságukat. Kiemelte egyúttal, hogy most a turisztikai szövetségek, egyesületek soha nem tapasztalt egységben lépnek fel, naponta harcolnak a kormánnyal, ám eddig kevés eredményt értek el. 

– fogalmazta meg hasonlóképpen Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hangsúlyozva, a vállalkozók azt várják el a döntéshozóktól, hogy lépjenek ki az irodából, és igazítsák a valósághoz a rendelkezéseket.

Nem javasolnak drágításokat

A felmerülő nehézségek, veszteségek ellenére, nem javasolják az áremelést az ágazatban – szögezte le László Endre, a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke. Hozzáfűzte ugyanakkor: csökkenteni sem lehet az árakat, ezért arra intik a vállalkozókat óvakodjanak attól, hogy bekerüljenek egy „csökkenő spirálba”. „A járvány miatti óvintézkedések több kiadást jelentenek, ám a drágítás ezt nem kompenzálja, mert a forgalom visszaeséséhez vezethet. Egyelőre meg kell tartani az árakat, majd a kiadások, a forgalom függvényében két-három hónap múlva érdemes újraárazni” – javasolta a turisztikai szakember.

Mint a háromszéki illetékes is hangsúlyozta, a világjárvány ugyan „megfektette” gazdaságilag az ágazatot, de szakmailag nem: az elmúlt hónapokban sokkal szorosabb volt az együttműködés, mint korábban bármikor. „Most már látszik az alagút vége” – értékelt László Endre. 

– idézte fel Rácz Lilla, az olaszteleki Daniel-kastély tulajdonosa. Ő is aláhúzta: mindenki a nulláról indul újra, és aki ezzel a lehetőséggel nem él, nem tesz még többet, mint eddig, „megérdemli a sorsát”. Kovászna megye leglátogatottabb települése, Kovászna város polgármestere, Gyerő József rámutatott, tavaly 60 ezer látogató 450 ezer vendégéjszakát töltött a városban. A járvány negatívan érintett a turizmust, ám az orvosi és gyógyturizmus előtt új lehetőségek nyílnak, hiszen például a koronavírus-fertőzés által legveszélyeztetettebb betegek, a szív-érrendszeri és cukorbetegségben szenvedők állapota enyhíthető természetes módszerekkel. A Romániában 2500 szállásadóval kapcsolatot tartó Falu-, Ökológiai és Kulturális Turizmus Országos Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei képviselője, Daragus Attila elmondta, a vidéki turizmusra kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen nemcsak a vendéglátó és szállásadó egységek érintettek, hanem például a helyi termelők és vállalkozók is.