
Brassó megye nemcsak Erdély, de az egész ország leglátogatottabb megyéje
Fotó: Pinti Attila
Alaposan megtépázta a koronavírus-járvány az idegenforgalmat a tavalyi évben, a trend pedig folytatódott a téli, 2020. november – 2021. április időszakban is. A Bánságban és Közép-Erdélyben volt a legnagyobb visszaesés, a székelyföldi turizmus kevésbé érezte meg a válságot. „De magasról lehet nagyobbat zuhanni” – erősítette meg Deák Attila, az Erdélystat munkatársa, aki szerint az is fontos, hogy egy adott hely üzleti vagy szabadidős turizmus célpontja volt a járványt megelőző időben.
2021. július 15., 13:312021. július 15., 13:31
Bár az országos átlagnál mérsékeltebb csökkenést mutatott, Erdélyben is megsínylette a koronavírus-világjárványt a turizmus a téli szezonban, vagyis tavaly novembertől idén április végéig – derül ki az Erdélystat friss adatsoraiból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat az elemzést összefoglaló közleményében rámutat,
Az év egészét tekintve, 2019-hez viszonyítva, 2020-ban Erdélyben a turistaforgalom 53 százalékkal csökkent.
Mint a most közzétett adatsorokból kiderül, a hivatalosan bejegyzett turisztikai fogadóegységek 1 308 877 turistaérkezést regisztráltak 2020. november és 2021. április között Erdélyben, ami 414 527 fővel (24,1 százalékkal) alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A vendégéjszakák száma ugyanebben a periódusban 2 518 305 volt, ami 999 607-tel (28,4 százalékkal) kevesebb, mint a 2019/20-as téli szezonban.
Országos összehasonlításban Erdély a romániai turistaérkezések és vendégéjszakák több mint felét adta (51,5 százalék és 52,8 százalék).
Az Erdélystat is emlékeztet, hogy a koronavírus-járvány már az előző téli szezon turistaforgalmát is negatívan érintette, megtörve az előző évek növekedési trendjét. Az előző szezon csökkenése elsősorban a koronavírus-járvány február–áprilisra tehető megjelenésének, felgyorsulásának és a válaszintézkedések meghozatalának a következménye. Ezt követően a turizmus a járvány körülményei között lassan újraindult, viszont továbbra is a járvány előtti utolsó téli szezonhoz (2018/19) viszonyítva az idei idényben az erdélyi turistaforgalom valamivel kevesebb, mint felére esett vissza (46 százalékos csökkenés a turistaérkezésekben és 48,7 százalékos csökkenés a vendégéjszakákban). Az elemzők szerint ez valamivel mérsékeltebb csökkenés, mint az országos átlag (–48,8 százalék és –51,8 százalék). Az erdélyi régiók közül a legnagyobb – jóval 50 százalék fölötti – visszaesés a Bánságban és Közép-Erdélyben történt, miközben a legkisebb Székelyföldön (–40% alatti csökkenés).
A téli időszakban az erdélyi turistaforgalom nagy részét, a turistaérkezések 44,5 százalékát és a vendégéjszakák 43,2 százalékát továbbra is a dél-erdélyi megyékben regisztrálták.
További 15,3 százalékkal járult hozzá az erdélyi vendégéjszakák számához a két közép-erdélyi megye, Kolozs és Maros, valamint 13–13 százalékkal a Bánság és Partium.
Az erdélyi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a téli szezonban 16,3 százalékos volt, amely valamivel magasabb az országos átlagnál, viszont jelentősen elmarad az előző év azonos időszakában regisztrált értéktől. A mutató a partiumi régióban a legmagasabb, 18,2 százalékos aránnyal, míg Észak-Erdélyben a legalacsonyabb (11,3 százalék).
Az elemzés aláhúzza, éves összesítés alapján is látható, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány hogyan vetette vissza a turistaforgalom 2010 óta tartó stabil növekedését Erdélyben.
A Székelyföldön eközben a téli szezonban 98 100 turistaérkezést – 46 652 Kovászna és 51 448 Hargita megyében – és 229 972 vendégéjszakát – 129 132 Kovászna és 100 840 Hargita megyében – regisztráltak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva ez az erdélyi átlagnál jelentősen enyhébb, 3 százalékos csökkenést jelent a turisták, valamint 19 százalékos csökkenést a vendégéjszakák számában. A két székelyföldi megye közül a mérsékeltebb csökkenés Kovászna megyében történt (–15,4 százalék a vendégéjszakák számában), de Hargita megyében is jóval átlag alatti a csökkenés (–23,3 százalék). Ezzel Székelyföld a teljes erdélyi turistaérkezések 7,5 százalékát és a vendégéjszakák 9,1 százalékát adta, ami enyhe bővülést jelent az előző évekhez mérve.
Várható módon csökkenő tendenciát mutatott a székelyföldi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága is az előző idényhez viszonyítva. Ez az érték a 2020/21-as szezonban 17 százalék, míg egy évvel korábban 23,7 százalék volt. A mutató Kovászna megyében a jelentős csökkenés ellenére az erdélyi megyék közül továbbra is kiemelkedő, 24,3 százalékos, miközben Hargita megyében az előző évi 16,9 százalékról 12,3 százalékra mérséklődött.
A másik, jelentős arányban magyarok lakta erdélyi régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyékből összesített
Ez továbbra is elsősorban a kiemelkedő Bihar megyei vendégforgalomnak köszönhető (259 449 vendégéjszaka).
Az előző év téli időszakához viszonyítva a régió turisztikai forgalmának visszaesése –18,8 százalék a turistaérkezésekben és –27,8 százalék a vendégéjszakák számában. A szálláshelyek kapacitáskihasználtsága (18,2 százalék) jelentősen csökkent a régióban, viszont az erdélyi és országos átlag fölött maradt.
Az elmúlt téli időszakban, a Bánság mellett, Kolozs és Maros megyében volt a legjelentősebb vendégforgalom-csökkenés. A turistaérkezések száma 215 879 volt, ami 36,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 385 117 volt, ami 40,3 százalékos visszaesést jelent.
Ugyanakkor a régióban átlagos a szálláshelykapacitás-kihasználtság mértéke: 15 százalék (Kolozs megyében 12,4 százalék, Maros megyében pedig 18,5 százalék). Ezek az értékek az előző évhez viszonyítva ebben a régióban is jelentős csökkenést jelentenek – von mérleget az Erdélystat.
Jól hangzik, hogy a székelyföldi turizmus kevésbé esett vissza, mint a bánsági vagy a közép-erdélyi, de a számadatok is azt mutatják, hogy magasról lehet nagyot zuhanni – erősítette meg felvetésünket Deák Attila, az erdélyi statisztikai szolgálat munkatársa.
– húzta alá a szakember. Ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy a visszaesés mértéke közötti különbség a székelyföldi turizmus profiljának is betudható. „A legnagyobb visszaesés a Temesvár központú Bánságban és a Kolozsvárt, Marosvásárhelyt magába foglaló közép-erdélyi régióban volt, ahol nem a szabadidős, hanem többnyire az üzleti turizmus dominált a járvány előtti időben, amit erőteljesebben érintett a válság. A szabadidős utazások viszont belföldre fókuszálódtak, de nem maradtak el, így például a hegyi üdülőzónákat annyira nem érintette a válság, mint a hasonló városokat és más turisztikai profilú régiókat” – fogalmazta meg Deák Attila.
A kutatás eredményei kapcsán pedig megjegyezte, lassan indul újra a járvány által erősen megrengetett turizmus, a tavalyi nyári időszakban is láthattuk, hogy a pandémia előtti időszak felére esett vissza az idegenforgalom, ezt láthatjuk a téli idényben is, és a teljes 2020-ra vonatkozó adatok is 50 százalék körüli visszaesést mutatnak.
– mondta a szakember.
Felvetésünkre, hogy a mostani, május–július időszakban úgy tűnik, az emberek bátrabban elindultak, ilyen körülmények között pedig számíthatunk arra, hogy ez az időszak kiugróan teljesít az előző hónapok pangásához képest, Deák Attila így reagált: arra számít, hogy amint kilábalunk a járványból, úgy nő fokozatosan a turizmus is, bátrabban utaznak az emberek. „Arra számítok, hogy az idei nyári szezon mindenképp növekedést fog hozni a tavalyihoz képest” – közölte az Erdélystat munkatársa. Ezt a lendületet viszont a küszöbön álló negyedik hullám újfent megtörheti.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
szóljon hozzá!