Villanyhatalmi státus?

Teodor Atanasiu egy energetikai mamutvállalat létrehozása mellett érvelt ekképpen, melyet a privatizációs hatóság felügyelete alatt működő energetikai cégek összevonásával lehetne létrehozni. Az ötlet már tavasszal felmerült, de csak most jutott a végső döntés meghozatalának a fázisába. A hatóság vezetője szerint szeptember folyamán mindenképpen megszületik a kormányhatározat, mely a román energiai mamutvállalat létrejöttét szentesíti.

A tervezett megavállalat, a vízierőműveket működtető 6,335 GW teljesítményű Hidroelectricát, a 2,31 GW-os teljesítményű Turceni és az 1,32 GW teljesítményű Rovinari energetikai komplexumokat, valamint az Electrica áramszolgáltatót foglalná magába. A hazai hőerőművek közül épp a turceni-i és a rovinari-i termeli a legolcsóbb villanyáramot. 2004-ben ugyanis a Năstase-kormány ezeket kiszakította a hőerőműveket működtető Termoelectrica Rt.-ből, és hozzájuk rendelte azokat a bányákat is, amelyek ellátják ezeket szénnel. A két hőerőmű és a vízierőművek adják a romániai villamosenergia-termelés több mint felét. A vállalatok összevonásával olyan, függőlegesen szervezett vállalat jönne létre, amely az áramtermelés alapanyagául szolgáló szén kibányászásától az áram szolgáltatásáig valamennyi területen jelen lenne. A tervet mind az Európai Bizottság, mind a romániai versenytanács láttamozta. Egyik sem fogalmazott meg vele szemben kifogásokat.

Kezdeményező AVAS

Az energetikai mamutvállalat létrehozásának az ötlete furcsamód nem a gazdasági minisztériumban, hanem a privatizációs hatóság műhelyeiben született meg. Teodor Atanasiu többek között arra hivatkozott, hogy európai trend a vertikálisan szervezett energetikai mamutvállalatok létrehozása. Gyerkó László AVAS-alelnök a Krónikának a cseh CEZ, vagy az olasz Enel példáját említette. Megjegyezte, ezekben jelentős az állami tulajdonrész, mégis mindkét vállalat sikerrel vett részt korábban a romániai villanyszolgáltatók privatizációjában. Az Enel a bánsági és a dobrudzsai áramszolgáltatóban, míg a CEZ az olténiai áramszolgáltatóban szerezte meg a többségi részvénycsomagot. Teodor Atanasiu a regionális pozíciószerzés mellett azt is az érvek között sorolta fel, hogy a mamutvállalat kedvezményes körülmények között vehetne fel fejlesztési célú hiteleket. Az összevonás ugyanakkor lényegesen megnövelné az amúgy is magánosításra szánt vállalatok értékét. Ezek névleges értéke körülbelül egymilliárd eurót tesz ki, ám az összevont vállalat piaci értéke ennek a tízszeresére, egyes becslések szerint a hússzorosára is feltornázható. Atanasiu szerint a mamutvállalat kis részvénycsomagjait a tőzsdén kellene értékesíteni.

A tervezetet nem nézik jó szemmel a Gazdasági és Pénzügyminisztériumban. A tárca képviselői többször kijelentették, a privatizációs hatóságnak az a dolga, hogy privatizáljon, nem pedig az, hogy az energiaszektort igazgassa.

Ellenző elemzők

A mamutcég kialakítása ellen foglalt állást az Energiatartalékok Felhasználását és Kezelését Kutató Országos Intézet (IRE) elnöke is. Jean Constantinescu azt tartotta aggasztónak, hogy az összevonásból kimaradó erőműveket gyakorlatilag halálra ítéli a tervezet. Ezek ugyanis képtelenek lesznek előteremteni a forrásokat a szükséges környezetvédelmi beruházásokhoz. Constantinescu szerint a mamutcégből kimaradó erőművek közül csak a cernavodai atomerőmű lesz képes talpon maradni.

A terv ellenzői közé tartozik a képviselőház ipari bizottságának a szociáldemokrata párti (PSD) elnöke. Iulian Iancu úgy vélte, a mamutvállalat túlságosan nagy befolyást szerezne a romániai energiapiacon. Ennek pedig az lenne a következménye, hogy megszűnne a piaci verseny az energiaszektorban. Ha pedig a cégeket a privatizáció szándékával gyűjtik öszsze, az állam elveszíti annak a lehetőségét, hogy féken tartsa az energiaárakat. Iancu azt is felrótta, hogy noha a magánosítás céljával adták át a hőerőműveket az AVAS-nak, a hatóság mamutvállalat létrehozásán fáradozik. Ellenvéleménye nyomatékosításául a képviselő azt is bejelentette, ha a cégösszevonás megtörténik, a PSD bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen.

A mamutcég ellen foglalt állást a Hidroelectrica szakszervezete és a Világbank is. Utóbbi azt kifogásolta, hogy a kormány így is túlságosan nagymértékben ellenőrzi a romániai energiapiacot, ha pedig létrejön a mamutvállalat, ez a befolyás tovább erősödik.

G. A.

Nőtt az áramexport

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első felében 1108,3 KWh-val nőtt a román villanyáramexport az elmúlt év hasonló időszakához képest, ez pedig 65,6 százalékos növekedést jelent. A statisztikai hivatal jelentéséből kiderül, az első félévben Romániában felhasznált villamos energia 1,8 százaléka származott behozatalból, a hazai erőművek által megtermelt villanyáram 8,4 százalékát viszont külföldön értékesítették. A hazai villanytermelésben továbbra is a hőerőműveké a vezető szerep. Ezek a termelés 54,3 százalékát adják. A vízierőművek a termelés 30,2 százalékát, az atomerőművek pedig a termelés 15,5 százalékát adták. A termelésnövekedés részben annak köszönhető, hogy tavaly augusztusban üzemelték be a cernavodai atomerőmű második 0,7 GW-os teljesítményű reaktorát.