Fotó: Pixabay
Villamosenergiaár-támogatást javasol a svéd kormány: a decembertől februárig tartó időszakban az érintett háztartások számára havi 2000 svéd koronáig (nagyjából 970 lej) terjedő kedvezményt nyújtsanak. Az ártámogatás a becslések szerint 6 milliárd svéd koronájába (2,9 milliárd lej) kerül az államnak.
2022. január 14., 08:542022. január 14., 08:54
2022. január 14., 10:002022. január 14., 10:00
A kompenzáció mintegy 1,8 millió háztartást érint, ahol az áramfogyasztás legalább havi 2000 kW/h – idézte az SVT Nyhetert a Híradó.hu. A svéd lap szerint még nem világos, hogyan fizetik ki a támogatást, egyelőre úgy tudni, a támogatottaknak nem kell pályázniuk rá.
Az ellenzék azonnal reagált a kormány ötletére, leginkább pánikszerű intézkedésként ítélik meg. A villamosenergia-szolgáltatók arra kíváncsiak, hogyan valósul meg a javaslat a gyakorlatban, valamint további adminisztrációtól tartanak.
Camilla Brodin, a kereszténydemokraták energiapolitikai szóvivője közölte:
A Moderaterna (Mérsékeltek) párt szerint a kormány nem kompenzál minden háztartást, a liberálisok energiapolitikai szóvivője, Arman Teimouri pedig úgy fogalmazott, hogy a javaslat csak a nagy házakkal, lakással rendelkezőket támogatja.
A Svéd Lakástulajdonosok Szövetsége (Villaägarna) üdvözölte a támogatást, de kritizálta a Norvégiával való összehasonlítást. Daniel Liljeberg szociálpolitikai igazgatója közölte, a feleakkora Norvégia esetében az áramár-kompenzációs csomag értéke közel nyolcmilliárd, szemben a svéd kormány által elkülönített hatmilliárddal.
Az elszabaduló energiaárak és a számlák kompenzálása kapcsán gyors megoldás helyett politikai egymásra mutogatásnak és egymásra licitálásnak lehetünk tanúi, a bukaresti koalíciós partnerek újabbnál újabb ígéretekkel rukkolnak elő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!