
Reménysugár. A kevésbbé ismert vidéki településeket is bevonhatná a turisztikai körforgásba a készülő jogszabályjavaslat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen – értékelt Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, amikor a készülő agroturisztikai törvénytervezet kapcsán faggattuk. Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő szerint a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus.
2022. április 02., 20:012022. április 02., 20:01
Agroturisztikai törvénytervezet benyújtását tervezi Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő, aki azt szorgalmazza, hogy az ágazatra saját jogszabály vonatkozzon, kerüljön ki az általános idegenforgalmi törvényből. Az elképzelés szerint a törvényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium alkalmazná. Gál Károly szerdán a Krónika megkeresésére elmondta, a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus, azokat a térségeket segítve, ahol nincsenek nagy, országos érdekeltségű üdülőközpontok, amilyen például Székelyföldön Szováta vagy Kovászna városa.
A jogszabálynak arra kellene lehetőséget biztosítania, hogy ezeket az ingatlanokat be lehessen vonni a turisztikai körforgásba, európai uniós forrásokat biztosítva a felújításukra, átalakításukra. Ugyanakkor a szabályozásnak a kezdeményező elmondása szerint arra is ki kell térnie, hogy szakszerűen történjenek a felújítások, őrizzék meg ezek során a faluképet, hiszen éppen az lehet a térség vonzereje a turisták számára.
„Pályázati lehetőségeket kellene biztosítani az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek is, hiszen az agroturizmus szerves része egy tájház, egy falumúzeum, egy civilizált parkoló, a hagyományok vagy éppen a természetvédelmi területek őrzése” – részletezte a képviselő.
A turisták megismerkedhetnének a gazdaságban zajló tevékenységekkel, közben szállást és étkezést is kapnának.
„Agroturisztikai farmok már most is működnek, de a különböző területeken célzottan lehetne ezeket fejleszteni, például a lovardákat, a szőlő- és borértékesítést, a sajt- és túrókészítést vagy éppen az ökogazdálkodást. Az ágazat gasztronómiai részére is kitérne a jogszabály, hiszen ha azt túlszabályozzák, akkor nem valósul meg” – mutatott rá Gál Károly. Például – fűzte hozzá – engedélyezni kellene a gazdaságban nevelt majorság levágását, majd a saját konyhán való elkészítését.
Gál Károly emlékeztetett, Romániában az utolsó jogszabály, ami a faluturizmusra vonatkozik, egy 1997-ben megjelent sürgősségi kormányrendelet, ez rendelkezik az agroturisztikai farmokról, panziókról, de ez szerinte már idejétmúlt, annál is inkább, hogy azóta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az erdővidéki politikus hangsúlyozta, a tervezet előkészítésének kezdeti szakaszában vannak, elkészült egy akcióterv, és beszéltek erről a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában. A jövőben konzultációkat szerveznek, egyeztetnek az érintettekkel, a szakma képviselőivel, az akadémiai szférával, hogy „egy igazán jó, a valósághoz igazodó, átfogó jogszabály szülessen”. Ugyanakkor Gál Károly szerint meg kell győzni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot, hogy támogassa a jogszabályt, és találjon finanszírozási forrásokat az alkalmazására, hiszen ez egy újabb lehetőség lenne arra, hogy a vidéket a turizmus szempontjából, célzottan is fejlesszék.
„Meg kell találni azt a keskeny határt, hogy az ágazat ne legyen annyira túlszabályozva, hogy elvegye a gazdák kedvét, de ellenőrizhető is legyen, hogy a turistának szavatolni lehessen a minőséget és a biztonságot” – értékelte a kezdeményezést tegnap a Krónika megkeresésére Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke. Felidézte, már évtizedek óta többen próbálkoztak a faluturizmus önálló szabályozásával, de eddig nem sikerült véglegesíteni, éppen azért, mert nehéz ezeket a feltételeket teljesíteni.
„Az megengedhetetlen, hogy teljesen ellenőrizhetetlenné váljon a tevékenység, de ha túlszabályozzák, félő, hogy visszajutunk oda, ahol most vagyunk” – részletezte a Bálványoson turisztikai vállalkozást működtető torjai polgármester.
„A vendéget nem lehet a fejőlegények mellett lefektetni, és az sem megengedett, hogy házi tojást szolgálnak fel neki, de közben megfertőződik szalmonellával” – húzta alá Daragus Attila. Ugyanakkor rámutatott, a turizmusban mindig voltak és lesznek is csalók, most is előfordul, hogy egy panzió azzal népszerűsíti a kínálatát, hogy helyi termelőktől beszerzett friss, házi terméket szolgál fel, és közben a nagyáruházláncokból vásárolnak alapanyagokat. „Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen” – összegzett Daragus Attila.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!