
Reménysugár. A kevésbbé ismert vidéki településeket is bevonhatná a turisztikai körforgásba a készülő jogszabályjavaslat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen – értékelt Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke, amikor a készülő agroturisztikai törvénytervezet kapcsán faggattuk. Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő szerint a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus.
2022. április 02., 20:012022. április 02., 20:01
Agroturisztikai törvénytervezet benyújtását tervezi Gál Károly erdővidéki RMDSZ-es képviselő, aki azt szorgalmazza, hogy az ágazatra saját jogszabály vonatkozzon, kerüljön ki az általános idegenforgalmi törvényből. Az elképzelés szerint a törvényt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium alkalmazná. Gál Károly szerdán a Krónika megkeresésére elmondta, a vidék egyik kitörési pontja lehetne az agroturizmus, azokat a térségeket segítve, ahol nincsenek nagy, országos érdekeltségű üdülőközpontok, amilyen például Székelyföldön Szováta vagy Kovászna városa.
A jogszabálynak arra kellene lehetőséget biztosítania, hogy ezeket az ingatlanokat be lehessen vonni a turisztikai körforgásba, európai uniós forrásokat biztosítva a felújításukra, átalakításukra. Ugyanakkor a szabályozásnak a kezdeményező elmondása szerint arra is ki kell térnie, hogy szakszerűen történjenek a felújítások, őrizzék meg ezek során a faluképet, hiszen éppen az lehet a térség vonzereje a turisták számára.
„Pályázati lehetőségeket kellene biztosítani az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek is, hiszen az agroturizmus szerves része egy tájház, egy falumúzeum, egy civilizált parkoló, a hagyományok vagy éppen a természetvédelmi területek őrzése” – részletezte a képviselő.
A turisták megismerkedhetnének a gazdaságban zajló tevékenységekkel, közben szállást és étkezést is kapnának.
„Agroturisztikai farmok már most is működnek, de a különböző területeken célzottan lehetne ezeket fejleszteni, például a lovardákat, a szőlő- és borértékesítést, a sajt- és túrókészítést vagy éppen az ökogazdálkodást. Az ágazat gasztronómiai részére is kitérne a jogszabály, hiszen ha azt túlszabályozzák, akkor nem valósul meg” – mutatott rá Gál Károly. Például – fűzte hozzá – engedélyezni kellene a gazdaságban nevelt majorság levágását, majd a saját konyhán való elkészítését.
Gál Károly emlékeztetett, Romániában az utolsó jogszabály, ami a faluturizmusra vonatkozik, egy 1997-ben megjelent sürgősségi kormányrendelet, ez rendelkezik az agroturisztikai farmokról, panziókról, de ez szerinte már idejétmúlt, annál is inkább, hogy azóta az ország csatlakozott az Európai Unióhoz.
Az erdővidéki politikus hangsúlyozta, a tervezet előkészítésének kezdeti szakaszában vannak, elkészült egy akcióterv, és beszéltek erről a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságában. A jövőben konzultációkat szerveznek, egyeztetnek az érintettekkel, a szakma képviselőivel, az akadémiai szférával, hogy „egy igazán jó, a valósághoz igazodó, átfogó jogszabály szülessen”. Ugyanakkor Gál Károly szerint meg kell győzni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumot, hogy támogassa a jogszabályt, és találjon finanszírozási forrásokat az alkalmazására, hiszen ez egy újabb lehetőség lenne arra, hogy a vidéket a turizmus szempontjából, célzottan is fejlesszék.
„Meg kell találni azt a keskeny határt, hogy az ágazat ne legyen annyira túlszabályozva, hogy elvegye a gazdák kedvét, de ellenőrizhető is legyen, hogy a turistának szavatolni lehessen a minőséget és a biztonságot” – értékelte a kezdeményezést tegnap a Krónika megkeresésére Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség Kovászna megyei elnöke. Felidézte, már évtizedek óta többen próbálkoztak a faluturizmus önálló szabályozásával, de eddig nem sikerült véglegesíteni, éppen azért, mert nehéz ezeket a feltételeket teljesíteni.
„Az megengedhetetlen, hogy teljesen ellenőrizhetetlenné váljon a tevékenység, de ha túlszabályozzák, félő, hogy visszajutunk oda, ahol most vagyunk” – részletezte a Bálványoson turisztikai vállalkozást működtető torjai polgármester.
„A vendéget nem lehet a fejőlegények mellett lefektetni, és az sem megengedett, hogy házi tojást szolgálnak fel neki, de közben megfertőződik szalmonellával” – húzta alá Daragus Attila. Ugyanakkor rámutatott, a turizmusban mindig voltak és lesznek is csalók, most is előfordul, hogy egy panzió azzal népszerűsíti a kínálatát, hogy helyi termelőktől beszerzett friss, házi terméket szolgál fel, és közben a nagyáruházláncokból vásárolnak alapanyagokat. „Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne legyen túlszabályozott az ágazat, de azért minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból követhető, ellenőrizhető legyen” – összegzett Daragus Attila.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!