
Fotó: Rostás Szabolcs
A Versenytanács elemzése szerint az alapvető élelmiszerek átlagára a nagy kiskereskedelmi láncok üzleteiben akár 34 százalékkal is csökkent az árrést korlátozó sürgősségi kormányrendelet hatására.
2023. augusztus 07., 13:032023. augusztus 07., 13:03
2023. augusztus 07., 13:122023. augusztus 07., 13:12
Az intézmény hétfői közleménye szerint a júniusi átlagárakhoz képest a gyümölcsök és a zöldségek ára mérséklődött a legnagyobb mértékben augusztus elsején. Ezek szerint
Hústermékek átlagban 12,1 százalékkal, a tejtermékek átlagban 12,3 százalékkal voltak olcsóbbak augusztus elsején júniushoz képest. A tej ára 5,3 százalékkal csökkent, és jelenleg átlagban 5,05 lejbe kerül. A friss hazai tej ára májushoz képest átlagban 20 százalékkal mérséklődött az üzletek nagy részében az önkéntes árréskorlátozásról szóló megállapodás eredményeként.
Az árréscsökkentő rendeletbe foglalt termékek közül csak az alma ára nőtt 3,6 százalékkal 3,9 lejre.
„A vizsgálat során egyes termékeknél – például görögdinnye, csirkeszárny, hagyma és kápia paprika esetében – 40 százalékot meghaladó árcsökkenést is tapasztaltunk egyes boltokban, a sárgarépánál, szilvánál, szőlőnél és burgonyánál pedig akár 50 százalékról beszélhetünk egyes kiskereskedelmi láncok esetében” – mondta Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.

Az alapélelmiszerek árréscsökkentésére vonatkozó intézkedés életbe léptetésének köszönhetően 35–50 százalékkal mérséklődött bizonyos élelmiszerek ára – jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön.
Mint ismeretes, az árrést ideiglenesen korlátozó sürgősségi rendelet augusztus elsején lépett hatályba, és a következő alapvető élelmiszerekre vonatkozik: kenyér, tej, sajt, joghurt, liszt, kukoricaliszt, tojás, napraforgóolaj, friss csirkehús, friss sertéshús, ömlesztett friss zöldség, ömlesztett friss gyümölcs, ömlesztett friss burgonya és cukor.

Az alapélelmiszerek árréscsökkentését előíró kormányrendelet betartását fogják ellenőrizni a hatóságok az élelmiszerüzletekben – jelentette be szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!