2010. június 10., 10:542010. június 10., 10:54
Az EU legfőbb végrehajtó testülete megállapította, hogy a magyar kormány által a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel kötött 2005. évi megállapodás, valamint a magyar bányászati törvény 2008. évi módosítása olyan pénzügyi előnyt jelentett a MOL számára, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem élvezhet mentességet – közölték tegnap Brüsszelben.
A MOL képviselője az MTI kérdésére közölte: még nem kapták meg a határozatot. Érdemben nyilatkozni csak akkor tudnak az ügyről, ha már megkapták a dokumentumot és megvizsgálták az abban leírtakat. „A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a MOL a versenytársakénál alacsonyabb bányajáradékok fizetésével pénzügyi előnyhöz jutott. Ez egyértelműen diszkriminatív támogatást jelent, amely az uniós szabályok szerint nem engedhető meg” – mondta Joaquín Almunia, a bizottság alelnöke és versenypolitikai biztosa.
A brüsszeli testület tavaly januárban indított mélyreható vizsgálatot a Magyarország által a Mol javára hozott, „vélelmezett állami támogatási intézkedéssel” kapcsolatban. A magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött a MOL-lal, amiben meghatározta, hogy a Mol-nak az általa kitermelt szénhidrogének után 2020-ig a szénhidrogénmezők többségén változatlan összegű bányajáradékot kell fizetnie.
A magyar bányászati törvényt 2008 elején azután módosították, s emelték meg ezáltal a járadékokat jelentős mértékben, hogy a MOL bányajáradéka továbbra is a 2005-ös megállapodásban meghatározott alacsony szinten maradt. Az Európai Bizottság megállapította, hogy a MOL-nak nyújtott pénzügyi előny olyan működési támogatásnak minősül, ami nem hagyható jóvá az uniós állami támogatási szabályok értelmében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok