Egy lépéssel előrébb. Magyarországon már hétfőtől fogadják a vendégeket az éttermek, kávézók a létesítmények teraszain
Fotó: MTI
Úgy tűnik, június elseje előtt biztosan nem nyithatják meg a teraszaikat a romániai vendéglők, kávézók, bárok. Pedig az ágazat képviselői két hónap kényszerszünet után nagyon várják, hogy újra vendégeket fogadhassanak. A tervek szerint három szakaszban valósulhat meg a nyitás, a legoptimistább forgatókönyv szerint június elsejétől kezdődően.
2020. május 10., 10:532020. május 10., 10:53
2020. május 10., 10:592020. május 10., 10:59
Vendéglátásban érdekelt vállalkozók és a két hónapnyi szobafogság után a kávét vagy sört nem futártól rendelni kívánó fogyasztók egyaránt hiába vártak arra, hogy a magyarországi példához hasonlóan a szükségállapot során bevezetett kijárási korlátozások május 15-ei feloldása nyomán megnyithatnak Romániában a vendéglők, kávézók teraszai. Noha ezt az ágazat képviselői több ízben is kérték a nemzeti liberális párti (PNL) kormánytól,
Arra a kérdésre viszont, hogy mégis mikor számíthatunk a teraszok, majd a fokozatosság jegyében a belső terek megnyitására, a kormány részéről egyelőre konkrét választ senki nem adott.
Közben Dragoș Petrescu, a romániai vendéglősöket tömörítő HORA egyesület elnöke – az ágazat képviselőinek a kormányfővel folytatott egyeztetését követően – a Profit.ro gazdasági portálnak elmondta: azt kérték, hogy legalább június elsejétől nyithassák meg a teraszokat, de a miniszterelnök egyelőre nekik sem adott választ. Dragoș Petrescu elmondása szerint valamikor május közepén várhatóak konkrétumok.
Abba viszont a portál cikke szerint Orban beleegyezett, hogy az ágazatban a nyitás három szakaszban valósuljon meg. Első körben megnyílnának a teraszok, a másodikban a belső terek is elkezdenének 50 százalékos kapacitással vendégeket fogadni, végül pedig minden visszaállna a régi kerékvágásba – természetesen a járvány miatt foganatosított óvintézkedések betartásával.
„Ha sokáig elhúzódik az éttermek, vendéglők megnyitása, félő, hogy nem lesz, akivel újraindítani az ágazatot, mert a szakácsok, pincérek elmennek külföldre, ahol már lazítottak a korlátozó intézkedéseken” – irányította rá a figyelmet megkeresésünkre Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátók Szövetségének (SVESZ) elnöke. Arra is kitért, hogy bár a május 15-étől várható helyzetben a szállodák, panziók megnyithatnak, nem fogják tudni ellátni a vendégeket, ha a hozzájuk tartozó éttermeket, kávézókat zárva tartják.
– mutatott rá a helyzet visszásságára a vállalkozó. Meglátása szerint az lenne áthidaló megoldás, ha a szállodák, éttermek, bárok teraszain, kertjében engedélyeznék az étel és ital felszolgálását. Akár úgyis, ha ezt egyszer használatos kartontányérral, pohárral oldanák meg, mint a házhoz szállítás esetében. Kovács István szerint a tulajdonosok vállalnák: rendszeresen letesztelik az alkalmazottaikat, hogy szavatolják a vendégek biztonságát.
A teraszok megnyitása visszafogott forgalmat eredményez, nem biztos, hogy kitermeli a működési költségeket – fogalmazta meg eközben a Krónika kérdésére Kovács Gábor, aki Sepsiszentgyörgyön éttermet, rendezvénytermet és bisztrót is működtet. Meglátása szerint ha engedélyezik a teraszok megnyitását, mindenképpen élnek a lehetőséggel, hiszen a szükségállapot ideje alatt házhoz szállítással próbálták felszínen tartani a vállalkozást. Ám ha egy hónap alatt bebizonyosodik, hogy a „félgőzzel” működtetett tevékenység nem termeli ki a költségeket, inkább bezárnak, és áttérnek egyébre, többek között a húsfeldolgozást latolgatják.
Kovács Gábor nagyon fontosnak tartja, hogy amíg nem tudnak teljes üzemmódban újraindulni, az állam folyósítsa a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bérét, mert ezzel tudják szavatolni, hogy a vendéglátóipar túlélje a járványhelyzetet. A vállalkozónak harminc alkalmazottja van, minimálbérrel számolva is ez 60 ezer lejes havi bérköltséget jelent.
A teraszokra beülő vendégekkel a működési költségek töredékét tudnák kihozni, hiszen az éttermekben a nagy forgalmat és bevételt a rendezvények szavatolják. Egy esküvőn annyi a vendég és a fogyasztás, mint két hét alatt az étterem rendes forgalma – mutatott rá a vállalkozó, aki attól tart, ha csak a részleges újraindítást engedélyezik, és az állam nem támogatja a kényszerszabadság intézményét, kénytelen lesz elbocsátani az alkalmazottai egy részét.
Továbbra is csak elvitelre. Még egy ideig biztos nem ülhetünk be kedvenc kávézónkba
Fotó: Pixabay
A vendéglőknél is rosszabb helyzetben vannak eközben a kávézók, bárok, kult- vagy diákkocsmák, amelyek – érthető módon – nem tudtak átállni a házhoz szállításra. Ugyan néhány kávézó a nagyobb városokban elvitelre kínálja vagy szállít is haza a különlegességeiből, alapvetően nem ez jellemző a piacra.
„A vendéglátásnak a szórakoztatóipar része az, amelyet teljes mértékben le kellett állítani, és nem sikerült átszervezni a megszorítások időtartama alatt, az éttermekkel ellentétben, amelyek a futárszolgálatok segítségével próbáltak megoldást találni erre a nehéz helyzetre. Természetesen mi is örülnénk annak, ha újra be tudnánk legalább részlegesen indítani a tevékenységünket” – jelentette ki lapunk megkeresésére Pósa Tibor, a rendezvényeket és bulikat is szervező nagyváradi Gekko Pub menedzsere.
A főként diákok, egyetemisták által frekventált hely vezetői terveztek ugyan azzal, hogy nagyobb felületeket nyissanak meg, és a termekben, ahol eddig rendezvényeket vagy éjszakai bulikat tartottak, kihasználják a tereket, viszont erre nem lesz lehetőség. „A vendéglátósoknak fontos lenne minél hamarabb tudni, hogy melyek azok a feltételek, amelyeknek eleget kell tenni az újrainduláshoz.
– fogalmazta meg a menedzser. Meglátása szerint a teraszok megnyitása részmegoldást jelentene a kávézóknak a fennmaradáshoz, ugyanis a helyszűke miatt a vendégek kapacitása sok esetben megfeleződik, és továbbra is kérdés marad, hogy az emberek ki fognak-e mozdulni.
„Azok a vendéglátóipari egységek, amelyek főleg az éjszakai életre fókuszáltak, sokkal rosszabb helyzetben vannak. Az ilyen típusú helyeken a tömeg adja a szociális hangulatot, és ha még újra is lehet nyitni ezeket a helyeket, a bevétel a távolságtartás miatt lényegesen kisebb lesz. Elfogadjuk, hogy ennek a szektornak a megnyitása nem prioritás, és potenciális veszélyt jelent a vírus terjedésére. Kivárunk. Ennek ellenére örülnénk, ha a sörcsapok is nemsokára megnyílnának” – mondta Pósa Tibor.
A kultkocsmaként működő, szintén nagyváradi Lokal tulajdonosa, Fésüs Levente egyelőre nem is számított arra, hogy az első lazításnál megnyithatnák legalább a teraszokat. Szerinte ez jó döntés.
– szögezte le. Hozzátette: ők is várják viszont az újranyitáshoz szükséges előírásokat, hogy fel tudjanak készülni.
Amúgy a kényszerszünet idején sem tétlenkednek, kihasználták az időszakot teraszfelújításra, festésre, és most az illemhelyek korszerűsítésére készülnek. Anyagilag pedig természetesen megsínylették a kiesést, egy másik üzleti tevékenységből származó bevételből, illetve a tartalékokból jutott beruházásra. „Ki tudja, mi lesz majd a nyitás után is, hogyan fognak reagálni az emberek?” – tette fel ugyanakkor a kérdést Fésüs Levente, aki mindenképp úgy számol, hogy csökkenni fog a forgalom a korábbi nyarakhoz képest.
Az étteremkereső és házhoz szállító platformok az egyértelmű nyertesei a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett kijárási korlátozásoknak. Mint az egyik piaci szereplő nagyváradi munkatársa a Krónikának elmondta, egy kis időnek ugyan el kellett telnie, amíg azok is megtanulták a szabályokat, akik a Covid-19 begyűrűzése után töltötték le az applikációt, de aztán felpörgött a forgalom.
– tette hozzá. Kérdésünkre, hogy például tavalyhoz viszonyítva ez mit jelent, leszögezte, több a rendelés, és többen is dolgoznak cégüknél. Ugyanakkor nőtt azoknak a vendéglőknek a száma is, amelyek csatlakoztak a platformhoz, vagy ha eddig ott is voltak, most saját futárjaik helyett a kiszállítócég biciklis, motoros vagy autós futárjait veszik igénybe.
A kártyás fizetések számának növekedését firtató kérdésünkre alanyunk leszögezte, valóban van olyan nap, amikor egyetlen ügyfele sem fizet készpénzzel. Ám ebből nem lehet általánosítani, „túlságosan megszokták az emberek a készpénzt”. Nem sokan élnek ugyanakkor azzal a lehetőséggel sem, hogy a lábtörlőn kapják meg a kiszállított ételt, a nagy többség továbbra is a futártól veszi át a csomagot. Tény, hogy a futárok kötelező módon rendszeresen fertőtlenítenek, maszkot, kesztyűt viselnek – vannak olyan éttermek, amelyek ezek nélkül át sem adják nekik a kiszállításra szánt csomagot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!