Fotó: Pixabay.com
A januári 4,95 százalékról februárban 5,02 százalékra nőtt az éves infláció Romániában - közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. március 13., 10:582025. március 13., 10:58
Az INS adatai szerint az élelmiszerek 4,54 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 4,79 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja pedig 6,42 százalékkal nőtt egy év alatt.
Az év elejétől (2025 februárjában 2024 decemberéhez képest) 1,8 százalékkal nőttek a a fogysztói árak. Az elmúlt egy évben (2024. március - 2025. február)
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 2025 végére 3,5 százalékos inflációt vetített előre – emlékeztet az Agerpres.
Az is kiderült, hogy
A múlt év decemberéhez képest a nyers adatok szerint 2,3 százalékkal visszaesett, a kiigazított adatok szerint viszont 2 százalékkal nőtt az ipari termelés. A nyers adatok szerint a villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás 0,8 százalékkal nőtt, míg a feldolgozóipar 2,4 százalékkal, a kitermelőipar pedig 8,3 százalékkal csökkent.
Múlt év januárjához képest a nyers adatok szerint a kitermelőipar 2,3 százalékkal, a villamosenergia-termelés, hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás 8,4 százalékkal csökkent, a feldolgozóipar pedig 1,1 százalékkal nőtt.
A szezonális és naptárhatásokkal kiigazított adatok szerint tavaly januárhoz viszonyítva idén januárban képest, miután a kitermelőipar teljesítménye 2,2 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 2,7 százalékkal nőtt. A villamosenergia-termelés, valamint a hő-, gáz- és melegvíz-szolgáltatás teljesítménye 4,1 százalékkal visszaesett.
Januárban 38,5 százalékkal nőtt a kereskedelmi mérleg hiánya
Idén januárban 2,73 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 38,5 százalékkal nagyobb, mint 2024 első hónapjában - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Januárban az export volumene 7,25 milliárd euró, az importé 9,99 milliárd euró volt. A kivitel 2,4 százalékkal, a behozatal pedig 10,3 százalékkal nőtt 2024 januárjához képest.
Az EU-n belüli export volumene az idei első hónapban 5,13 milliárd euró volt, az importé pedig 6,94 milliárd euró. Ez az export összvolumenének 70,8 százalékát, illetve az import 69,5 százalékát tette ki.
A nem uniós országokkal való külkereskedelem a következőképpen alakult: 2,11 milliárd euró (az összvolumen 29,2 százaléka) volt a kivitel, 3,04 milliárd euró (30,5 százalék) pedig a behozatal volumene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!