Július 31-éig kérhetik még felvételüket a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségek nyilvántartásába a végzős középiskolások. A regisztráció ugyanakkor nemcsak amiatt fontos, hogy a fiatalok legtöbb fél évig 250 lejes munkanélküliségi segélyben részesülhetnek, hanem azért is, hogy a nyilvántartásba vett pályakezdők egészségbiztosításban részesülnek, ami különben nem jár nekik, ha nem folytatják tanulmányaikat, és nem vállalnak munkát.
2014. július 21., 20:262014. július 21., 20:26
Mint ismeretes, a középiskolások tanulmányaik befejezésétől, azaz május végétől számítva hatvan napon belül igényelhetik a munkanélküli-segélyt. Azok is igényelhetik a támogatást, akik nem érettségiztek, vagy nem sikerült az érettségijük, illetve az egyetemre felvételizők is kérhetik. Utóbbiak amennyiben felvételt nyernek egy felsőoktatási intézménybe, jelezniük kell ezt az említett ügynökségnél. Az első havi segélyt július 29-e után fizetik ki.
Kérhetik ugyanakkor felvételüket az ügynökség adatbázisába azok is, akik idén fejezték be egyetemi tanulmányaikat, nekik a licencvizsgát követő hatvan napon belül kell jelentkezniük az ügynökségnél.
Nagy a tolongás Hargita megyében
Hargita megyében idén több mint háromezer végzős középiskolást tartanak számon, közülük 1432-en már regisztráltak munkakeresőként a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségnél. „További 400–500 diák jelentkezését várjuk még július 31-éig” – mondta Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője. Az egyetemet végzettek közül eközben harmincan-negyvenen éltek ezzel a lehetőséggel.
Pănescu ugyanakkor egy újdonságra is felhívta a figyelmet: ezentúl a 45 év alatti, szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkanélkülieknek kötelező hetente egyszer megtekinteniük az ügynökség honlapján megjelentetett állásajánlatokat.
Arról már korábban írtunk, hogy tavaly október óta az ügynökség online felületet biztosít a munkaadóknak, a Harghita.anofm.ro oldalon, hogy bejelentsék megüresedett állásaikat. „Azóta négyszer több megüresedett állást jelentenek be, mint korábban, a munkaadók közel 85 százaléka tesz ma már eleget ennek a kötelezettségének” – osztotta meg tapasztalatait az ügynökség vezetője.
Hozzátette: így sokkal reálisabb képet kapnak a munkaerőpiacról, ezeknek az adatoknak a tudatában állítják össze a jövő évi szakképesítési tervet. Jelenleg, többek között, könnyűipari dolgozóknak, kamionsofőröknek, fogtechnikusoknak, asztalosoknak, kőműveseknek, titkároknak, bárosoknak, pincéreknek hirdetnek állást az intézmény weboldalán.
Félezren jelentkeztek Kovászna megyében
Kovászna megyében eddig mintegy félezer friss végzős kérte a hat hónapig járó munkanélküli-segélyt. Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója szerint azonban a hónap végi határidőig a számuk megháromszorozódhat. Az eddig nyilvántartásba vettek közül a többség gimnáziumot végzett, mindössze öten friss egyetemi diplomások.
A tapasztalat szerint Kovászna megyében évente általában 1000–1500 pályakezdő kap állami támogatást. Kovászna megyében egyébként elsősorban a nadrággyárak hirdetnek állásokat a szakmai tapasztalattal nem rendelkező fiataloknak, ám ez a lehetőség nem vonzza a végzősöket, mert már a szüleiktől azt hallják, hogy ezekben a gyárakban sokat kell dolgozni kevés pénzért.
Kevesen jelentkeztek Kolozs megyében
Kolozs megyében tavalyhoz képest lankadt a tanulmányaik befejeztével munkanélküli-segélyért folyamodó diákok száma. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint idén eddig 363 fiatal nyújtotta be munkanélkülisegély-kérelmét a hivatalhoz, míg a 2013-as év azonos szakászában 571 kérelmet regisztráltak. A hivatal munkatársai kérdésünkre elmondták, bár számtalan képzés közül válogathatnak a fiatalok, eddig egyikük sem jelezte, hogy részt szeretne venni ezeken.
Szatmár: nincs „időközi” statisztika
A Szatmár megyei végzősök egy része is benyújtotta már dossziéját a megyei munkaerő-elhelyező ügynökséghez – tudtuk meg Marcel Marușca igazgatótól, aki pontos számot egyelőre nem tudott mondani a nyilvántartásba vett fiatalokról, mivel állítása szerint statisztikát csak a jelentkezésre megadott 60 napos időszak lejárta után, azaz augusztus elsejét követően készítenek majd.
Úgy vélekedett, azzal nem lesz gond, hogy a diákok ne tudnák, mi a teendő, ha nem tanulnak tovább, ugyanakkor álláshoz sem jutnak, mivel alapos tájékoztató kampányt szerveztek korábban a megyei tanfelügyelőség közreműködésével a középiskolákban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!