Ekkorra várható az ítélethirdetés is az immár négy éve tartó államközi pereskedésben. A felek eddig írásban fejtették ki álláspontjukat a vitatott terület hovatartozásáról. A román elöljárók derűlátóan nyilatkoztak a hágai pereskedés kimeneteléről. A bíróság előtt ugyanis nemcsak a román diplomaták, hanem a cambridge-i, az oxfordi és a párizsi egyetem egy-egy szaktekintélynek számító professzora is a román álláspont mellett érvel. A hágai ítélet ellen nem lehet fellebbezni, a nemzetközi gyakorlat szerint az államok 3-6 hónap alatt alávetik magukat a döntésnek.
Energia 15 évre
A két állam közötti nézetkülönbség abból fakad, hogy mindkét állam magának követel egy, a Kígyók szigetétől délre eső 12 ezer négyzetkilométeres tengerfelületet. A terület birtoklásának az után nőtt meg a jelentősége, hogy 2001-ben ukrán megbízásból végzett próbafúrásokkal kanadai és brit kutatók kimutatták, a Fekete-tenger kontinentális talapzatán a térségben nagy mennyiségű földgáz és kőolaj található. Sajtóértesülések szerint a földgáz becsült mennyisége meghaladja a 100 milliárd köbmétert, a kőolajé a 10 millió tonnát. Ha a terület román fennhatóság alá kerülne, a tartalékok 15 évre biztosíthatnák az ország energetikai függetlenségét. Románia 2004 szeptemberében kérte a hágai döntőbíráskodást, azután, hogy 1994–2004 között 34 tárgyalási forduló sem bizonyult elégnek a megegyezéshez. Ráadásul ezalatt Ukrajna egyoldalú lépéseket tett, Románia megkérdezése nélkül kezdte kutatni a tengerfeneket.
Szikla vagy sziget?
A vitát az döntheti el, hogy lakott szigetnek tekintik-e az 1948-ban a Szovjetuniónak átengedett, majd Ukrajnához került Kígyók szigetét, vagy sem. Ha ugyanis lakottnak számítják, a nemzetközi szabályoknak megfelelően felségvizeket kell a sziget környékén biztosítani, és az energiatartalékok is ukrán fennhatóság alá kerülnek. Ha nem lakott a sziget, a nemzetközi joggyakorlat szerint Romániáé az üzemanyag-tartalékokban gazdag terület. Ezért a román kormány annak idején nemcsak a próbafúrások ellen tiltakozott, hanem a 662 méter hoszszú, 440 méter széles sziklasziget benépesítését célzó ukrán próbálkozások ellen is. A sziklaszigeten korábban egy katonai radarállomás személyzete tartózkodott, de az ukrán ProUA hírügynökség szerint jelenleg a szigetnek 155 lakója van, akik közül csak ötvenen katonák. Ukrajna Leonyid Kucsma elnöksége idején bankfiókot nyitott a szigeten, hogy ezzel is hirdesse a terület lakottságát. 2007 februárjában az ukrán törvényhozás Fehér falu néven iktatta a szigeten létrehozott települést az ukrán települések jegyzékébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok