
Fotó: Mihai Poziumischi/Agerpres
A kormányalakításra felkért Ludovic Orban csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjtörvény érvényben van, és ennek megfelelően az új kormány tiszteletben fogja tartani azt. Ám nem biztos, hogy tartani tudják a három százalékos hiánycélt.
2019. október 24., 21:102019. október 24., 21:10
2019. október 24., 21:182019. október 24., 21:18
Az újságírók azt kérdezték a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökétől, hogyan fog eljárni a nyugdíjtörvény előírásainak gyakorlatba ültetésével kapcsolatban. Ludovic Orban elmondta, hogy mivel hatályban lévő törvényről van szó, valamennyi hasonló jogszabályt tiszteletben kell hogy tartson a kormány.
Ludovic Orban megerősítette, hogy a nyugdíjtörvény felborította ugyan a korábbi rendszert, de egy érvényben levő, Klaus Johannis elnök által kihirdetett jogszabályról van szó, amelyet tiszteletben szándékoznak tartani. A miniszterelnök-jelölt beszélt arról is, leendő kormánya nem tudja megígérni, hogy sikerül 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiánycélt, figyelembe véve, hogy az első 9 havi költségvetés-végrehajtás 2,7 százalékos költségvetési hiányt mutat.
„A kormányprogramban azt vállaltuk, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartjuk a deficitet, minél közelebb a 3 százalékos hiánycélhoz, de kimondom tisztán: az első 9 havi költségvetés-végrehajtás után, ami 2,7 százalékos költségvetési hiányt mutat, egyértelműen nem tudjuk megígérni, hogy 3 százalék alatt tartjuk a költségvetési hiánycélt. Minden intézkedést meghozunk, hogy csökkentsük azokat a költségeket, amelyekre nincs feltétlen szükség, javítani fogunk a begyűjtésen, és közép-, illetve hosszútávon vissza fogjuk nyerni a befektetők bizalmát, fellendítjük a gazdaságot” – idézte az Agerpres hírügynökség Orbant. Hozzátette: véleménye szerint a költségvetési hiány valószínűleg nem tükrözi a valós deficitet.
Orban közölte, az elmúlt időszakban felvett kölcsönök dinamikáját figyelembe véve a hitelfelvétel szükségességét nyilvánvalóan a hiány folyamatos növekedése indokolta az egész idei pénzügyi év során, ami 2017 óta folyamatos tendencia. Elmondta, a lehető legalacsonyabb szinten fogják tartani a hiányt, hogy ne kerüljenek nehéz helyzetbe a partnereikkel ápolt kapcsolatok terén. A bértörvénnyel kapcsolatos újságírói kérdésre a kijelölt kormányfő elmondta, a hatályban lévő jogszabályt tiszteletben tartják, de ezzel párhuzamosan elemzésnek is alávetik, és fontolóra veszik, hogy milyen módon lehetne kiküszöbölni azokat a „diszkriminatív helyzeteket”, amelyeket a törvény egyes kitételei eredményeztek bizonyos munkavállalói kategóriák között. Orban szerint a bértörvény nem teszi lehetővé a teljesítmény, az érdem és az elhivatottság pénzbeli elismerését.
„Jelenleg mindannyiukat egyformán fizetik, függetlenül attól, hogy mit csinálnak” – fogalmazott a közalkalmazottakról a kijelölt kormányfő, aki szerint a közigazgatásban is szükséges bevezetni az egyéni teljesítmény alapján történő javadalmazást. Ludovic Orban ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy folytatódni fog az országos területfejlesztési program (PNDL 1 és 2).
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
szóljon hozzá!