
Pánikvásárlás. Amikor hirtelen növekedésnek indult az étolaj ára, sokan megrohamozták a boltokat
Fotó: Szász Cs. Emese
Az árspekuláció megfékezését célzó jogszabályjavaslaton dolgoznak a bukaresti illetékesek. Gyerkó László, a Versenytanács tagja a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, középutat szorgalmaznak, amely elejét venné az indokolatlan drágításoknak, de mégsem avatkozik be drasztikusan a szabadpiaci mozgásokba, utóbbi ugyanis szerinte veszélyes lehet.
2022. május 06., 08:132022. május 06., 08:13
2022. május 06., 08:262022. május 06., 08:26
Sürgősségi rendeletet dolgozott ki a bukaresti kormány a spekuláció megfékezése érdekében. Florin Spătaru gazdasági miniszter szerint az állami beavatkozást az indokolja, hogy az elmúlt hónapokban sokszor egyik pillanatról a másikra emelték az árakat a kereskedők, ezért jogszabályi úton kívánják elejét venni a hasonló praktikáknak. „Már korábban is elmondtam, hogy a tisztességtelen eljárásokat szankcionálni kell, meg kell vizsgálni a fogyasztóvédelemmel, versenyhivatallal, adóhatósággal közösen, milyen felső határt szabunk a kiróható büntetéseknek” – jelentette ki a tárcavezető.
Hogy miként állapítják meg egy drágításról, indokolt-e, vagy sem, az egyelőre nem világos, ugyanakkor a szankciók köre kiterjedne arra az esetre is, ha bizonyos termékeket a forgalmazók bevonnak a piacról, hogy aztán később, amikor hiány mutatkozik, magasabb áron értékesíthessék.
A rendelet ötlete azt követően merült fel, hogy jó ideje megállíthatatlan az áremelkedés, az éves inflációs ráta márciusban 10,2 százalékra nőtt a februári 8,53 százalékról, meghaladva a 7,8 százalékos uniós átlagot. A nem élelmiszer termékek 10,86 százalékkal, az élelmiszerek 11,20 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 6,53 százalékkal nőtt. A Román Nemzeti Bank (BNR) az idei második negyedév végére 11,2 százalékos, a harmadik negyedévre 10,2 százalékos, a negyedik negyedév végére pedig 9,6 százalékos inflációt vetített előre legutóbbi jelentésében.
Hetekkel ezelőtt a benzinkutakat rohanták meg az autósok arra a hírre, hogy 10 lej fölé kúszik az üzemanyag ára (azóta a benzin literje 7,70, a gázolajé 8,70 lejre emelkedett), hasonló pánikvásárlás történt nemrég az étolajért is. Különösen az április 24-ei ortodox húsvétot megelőzően volt szembeszökő a drágulás, emiatt a fogyasztóvédelmi hivatal átfogó ellenőrzéseket folytatott országszerte.
A Versenytanács jelenleg elemzi a kormánynak a spekuláció megfékezésére kidolgozott tervezetét. Gyerkó László, a testület tagja szerdán a Krónika megkeresésére elmondta,
Kifejtette, megvan az alapja az elképzelésnek, hiszen valóban történnek visszaélések a gazdasági döntések során, ám a jóhiszeműség kellene hogy legyen a vezérelv. „Nem lehet mindent törvénnyel szabályozni. Ha a szabadpiacon megszabják, miként árazzanak be egy terméket, akkor visszatérünk oda, ahol a rendszerváltás előtt tartott az ország. Folyamatosan zajlanak az egyeztetések, a Versenytanács a piaci felügyeletet, az árak szabad alakulását tartja szem előtt” – részletezte Gyerkó László. Elmondása szerint a napokban mindenképpen véglegesítenek egy javaslatot, azon a változaton még a minisztériumok is módosíthatnak.
Fotó: Gábos Albin
Mint a szakember aláhúzta, ez a kérdés elsősorban azért rendkívül összetett, mert pontosan meg kellene határozni, mit neveznek spekulációnak.
Ki kell dolgozni egy módszertant, hogy a piac korábbi helyzetéhez viszonyítva, milyen fogódzók alapján állapítják meg egy áremelésről, hogy spekuláció áll a hátterében. Bevezetünk egy kemény piaci korlátot, de ezzel valamilyen szinten szabad kezet adunk a visszaélésekre is, hiszen ha valakinek egy termék túl drágának tűnik, ráfoghatja, hogy spekuláció áll a háttérben, és megbírságoljuk. Életképes egyensúlyt kell találni a számok és az elvek között” – szögezte le Gyerkó László.
A Versenytanács tagja ugyanakkor azt mondja, az infláció hatása tovább gyűrűzik, az élelmiszerárak az ősszel valószínűleg tovább fognak emelkedni, hiszen még csak most zöldül az idei gabona. „Az orosz–ukrán háború befolyásolhatja a gabonaimportot, közben pedig Románia képes megtermelni saját szükségletét, csakhogy annak 40 százalékát elviszik külföldre, mert a területek egy részét nem hazai cégek művelik meg. A kilencvenes évektől beindult egy folyamat, olyan döntések születtek, melyek most visszagondolva nem voltak a legjobbak, például a magánosítás kapcsán, de most ebben a helyzetben kell megoldást találni arra, hogy korlátozzák a spekulációt, és közben minimálisan avatkozzanak be a szabadpiacba” – összegzett Gyerkó László.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!