Fotó: Gov.ro
Ötven intézkedést magába foglaló sürgősségi rendelettel készül csökkenteni a kormány a költségvetési kiadásokat – jelentette be a pénzügyminiszterrel tartott szerdai találkozója utáni sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.
2023. augusztus 02., 13:372023. augusztus 02., 13:37
2023. augusztus 02., 14:202023. augusztus 02., 14:20
Marcel Ciolacu elmondta, hogy a koalícióban egyeztetett intézkedéscsomag a hazai közszféra „első valós reformját” jelenti.
Több mint 50 fajta bérpótlék van. Hihetetlen, hova jutott ez a jelenség” – idézte a kormányfőt az Agerpres hírügynökség.
Ciolacu szerint az intézkedéscsomag célja a makrogazdasági egyensúly megteremtése annak érdekében, hogy Románia növekedési kilátásai stabilak maradjanak. Alapelve pedig az, hogy a költségvetési kiadások lefaragásával párhuzamosan növelni kell az állam bevételeit is.
„Nagyon bízom a közszféra reformjában, amit készen állok felvállalni. Ez már régóta esedékes. (…) Társadalmi méltányosságra van szükség. Nem lehet, hogy az államfőnél magasabb jövedelmű személyek üdülési csekket kapjon. Meg kell értenünk, hogy a munka adóterhei sem maradhatnak a jelenlegi szinten. (…) Jelenleg jelentős az eltérés a munka és a tőke megadóztatásában” – részletezte. Ciolacu közölte, hogy jövő szerdán ismét találkozik a pénzügyminiszterrel és csapatával, akikkel a költségvetés bevételeinek növelését célzó sürgősségi rendelet tervezetét és az idei első költségvetés-kiigazítást vitatják meg.
Az állami kiadások lehető legnagyobb mértékű csökkentéséről fogadott el egy átfogó tervet a kormánykoalíció – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A sajtótájékoztatón jelen volt Marcel Boloş pénzügyminiszter, ő ismertette a költéségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedéscsomagot. A tárcavezető közlése szerint
Emellett megszüntetik a jelenleg nyilvántartott 204 000 betöltetlen közalkalmazotti állások egy részét, ami a vezetői állások számának csökkenéséhez is vezet a közszférában. Boloş elmagyarázta: a továbbiakban csak azok a közintézményeken belüli szakosztályok tarthatók fenn, amelyek vezetőjének legalább 10 beosztottja van; ugyanígy csak azok az intézményen belüli igazgatóságok tarthatók fenn, amelyek vezetőjének legalább 20 beosztottja van, egy főigazgatóság működtetéséhez pedig legalább 40 beosztottra lesz szükség. Ennek megfelelően az irodavezetői állások megszűnnek.
További intézkedés, hogy a jelenlegi 12 százalékról 8 százalékra mérsékelik a vezetői állások törvényben rögzített arányát a közintézményekben,
Boloş elmondta, hogy a bérpótlékok a közszférában többé halmozottan nem haladhatják az alapbért. A szabadságpénzt eltörlik, és csak a bruttó 10.000 lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek üdülési csekkben. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az utóbbi értékjegyek évi 1,8 milliárd lejjel terhelik meg a költségvetést.
„Nem normális, hogy egy 30.000 lejes jövedelmű közhivatalnok étkezési támogatást is kapjon” – jegyezte meg Boloş. A pénzügyminiszter további intézkedésként említette a mobiltelefon-költségek korlátozását: egy készülék beszerzésére fordítható összeg felső határa 500 lej, a havi előfizetési díjé 50 lej lesz a közintézményekben.
Ahelyett, hogy az adók növelésével próbálná a kormány befoltozni a költségvetésen tátongó lukat, a rengeteg pénzt elnyelő közszférában kellene rendet tennie – figyelmeztetnek a romániai vállalkozók.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
1 hozzászólás