A bihari Dobrai házaspár számára szinte családtagnak számítanak a tehenek
Fotó: Makkay József
A partiumi megyék szenvedték meg leginkább a szarvasmarhatartás leépülését, közöttük is leginkább Bihar megye. A legtöbb faluból eltűnt a tejelő jószág, a megmaradt állattartó gazdák pedig jelentős értékesítési gondokkal küszködnek. A Nagyvárad-közeli Bihar 16 tehenes gazdája arra panaszkodik, hogy a rengeteg nehézség miatt már nem éri meg semmilyen állatot tartani.
2022. január 02., 20:272022. január 02., 20:27
2022. január 02., 20:352022. január 02., 20:35
Aki két-három évtizeddel ezelőtt reggeli vagy esti órákban áthaladt belső-erdélyi vagy partiumi településeken, az óhatatlanul belefutott legelőre tartó vagy onnan hazafele bandukoló tehéncsordába. Kihajtáskor a falvakban több száz tehén gyűlt össze az utcákon, vagy a falut átszelő főúton: mindez természetes jelenség volt gépkocsivezetők és utasok számára egyaránt. Ettől a látványtól napjainkra annyira elszoktunk, hogy a partiumi falvakban kuriózumnak számít egy-egy legelésző tehéncsorda. Aki például a Nagyváradtól 72 kilométerre fekvő Érmihályfalvára tart, több olyan falun is áthalad, ahol
Mint például a Dobrai házaspár Biharban, amelynek nyáridőben megpróbáltatást jelent reggelente és este az a félpercnyi idő, amíg a 16 tejelő szarvasmarhát áthajtja a főúton a falu másik felében húzódó közbirtokossági legelőre. Dobrai János szerint vannak sofőrök, akik szitkozódnak, átkozódnak, fenyegetőznek, szinte ráhajtanak a jószágra, mert nem tudják elfogadni, hogy az országban még maradt néhány állattartó gazda. „Felüdülés egy-egy civilizáltan viselkedő gépkocsivezető, aki bátorítóan kiszól, és biztat, hogy ne adjuk fel” – magyarázza a bihari gazda, aki megmutatja az istállóba télire egymás mellé bekötött jószágokat. Valamennyit kiállításra lehetne vinni, annyira fénylik a szőrük, gondozottak, tiszták. Az állatszerető ember örömmel szemléli őket, miközben visszakérődzik a reggeli bőséges eleséget.
A kívülálló azt gondolná, az idilli látvány mögött elégedett gazdák állnak, akik örömmel végzik a szülők és nagyszülők által rájuk testált állattartó örökséget. Valójában inkább arról van szó, hogy
Egy olyan faluban, ahol negyedszázada még sok száz jószágot hajtottak ki a legelőre, hiszen minden második telken állt marhaistálló, és benne tehén és hízóra fogott borjú. A rengeteg jószág ellenére is a tehéntejet, a túrót, sajtot, tejfölt jó áron lehetett értékesíteni a faluban, vagy a 15 kilométerre fekvő Nagyvárad piacain.
Fotó: Makkay József
A Ceaușescu-rendszerben egy nagyváradi gyárban asztalosként dolgozó Dobrai János a rendszerváltás után azért hagyta ott az ipari munkát, mert egy 400–500 kilósra felhizlalt bikaborjúért megkapta négy-öt havi fizetését. Amihez pluszban járt a tejcsarnokba leadott tej utáni pénz, de akadt jó pár helyi vásárlójuk is, akik a reggeli fejés után a friss tejért jöttek. Régi szép idők – vakargatja feje búbját a házigazda, akivel a konyhában telepszünk le átbeszélni a rossz irányba fordult gazdálkodás gondját-baját. Merthogy ezekből van több, amióta vendéglátóm szerint felszámolódott a Bihar megyei tej- és húsfelvásárló piac.
Nem tudom, hány megye van még ilyen kiszolgáltatott helyzetben, mint mi, de itt már nem éri meg semmilyen állatot tartani”
– panaszkodik a gazda. Azt is szóvá teszi, hogy nagy nehezen a napokban adtak el egy 1100 kilós, gyönyörű húsformájú bikát olcsón egy állatkereskedelemmel foglalkozó cégnek, amelyik Bosznia-Hercegovinába szállította a jószágot. Borjakat már több éve nem hizlalnak, mert nem éri meg. Állatkupeceknek, viszonteladóknak lehetne értékesíteni, akik többet akarnak nyerni rajta, mint a gazda, ezért lenyomják az árat, a legszebb állatban is hibát találnak, ezért élősúlyban csak 7–8 lejt kínálnak kilónként. Ez egy 120–140 kilós borjúért aprópénz, így a gazdák lemondtak az állathizlalásról.
A környező településeken sem jobb a helyzet. Érmihályfalván, ahol valamivel több jószág maradt, a tehéntartó gazdák hosszú keresgélés után sem találtak csordapásztort, így villanypásztorral kellett körbekerítsék a teljes legelőt. A tehéntartó gazdák egymást váltva hajtják a jószágokat reggel és este, napközben pedig szintén valamelyik gazda itatja meg az állatokat.
Dobraiéktól egy viszonteladó szállítja el immár húsz éve a reggel kifejt friss tejet a nagyváradi piacra. Ami nagy segítség, hiszen a családban nincs, aki tejjel vagy tejtermékekkel piacolhatna napi rendszerességgel. Dobrai Emese szerint feldolgozni sem éri meg a tejet, mert az emberek elszoktak a házi termékektől, inkább megvásárolják az üzletből az import tejből készülő túrót, sajtot, tejfölt. „A tej egy részéből tehéntúrót, tejfölt vagy vajat készítek, de sokszor elajándékozzuk, annyira nincs rá kereslet” – magyarázza a gazdaasszony.
Miután a Nagyvárad környéki és az érmelléki falvakban hosszú évekkel ezelőtt megszűnt a szervezett tejfelvásárlás, a megmaradt néhány tejtermelő gazda úgy boldogul, ahogyan tud. Dobraiék szerint a mai helyzet hamarosan oda fog vezetni, hogy egész vidékekről eltűnik a tejelő szarvasmarha. Ezt célozza az egyre több faluban bevezetett megszorítás is, hogy lakóházak között ne lehessen szarvasmarhát, sertést, vagy birkát tartani. Ilyen szempontból Bihar szerencsés helyzetben van, mert vendéglátóim szerint a magyar polgármester olyan elöljáró, aki megérti az állattartók gondját-baját, így nem akarja újabbal tetézni, hogy a megmaradt néhány állattartó gazda felszámoljon mindent a lakóházak közötti portán, és a településen kívül létesítsen állattelepet, amit szinte senki nem vállalna.
Dobrai János szerint ha a Bihar Megyei Tanács mégis elfogad egy ilyen rendeletet a metropolisövezethez tartozó települések számára, azzal megpecsételik a szarvasmarha- és disznótartás jövőjét a környező falvakban.
Fotó: Makkay József
A gazdákat azonban nem csak az értékesítési gondok hozzák nehéz helyzetbe Biharban. A Dobrai család pár hónapja kapott hivatalos értesítést arról, hogy legjobb termőföldjeiből közel három hektár területet sajátítanak ki terelőút építésére. A felszólítás megtiltotta, hogy a jelzett területet megszántsák, a következő hetekben érkeznek a munkagépek.
Ha van eladó szántóterület, az az útkezelési vállalattól kapott kárpótlási összeg többszörösébe kerül.
A bihari gazdák nem értik, miért babrálnak ki arcátlanul velük, hiszen eközben a szomszédban megépült észak-erdélyi autópályának a magyar–román határátkelő irányába tartó rövid szakasza alatti földekért 7–8 eurót is kifizetett négyzetméterenként az állam. Van, aki tiltakozna a munkálatok elkezdése ellen, hiszen aprópénzért akarnak több tíz hektárnyi jó minőségű szántóterületet kisajátítani olyan gazdáktól, akik számára a termőföld jelenti a megélhetést.
„Beszélgettem a feleségemmel, mihez is kezdünk, ha még jobban ellehetetlenítik a gazdálkodást. Három évtizede ezzel foglalkozunk, hozzászoktunk az állattartáshoz, a tehenek szinte családtagnak számítanak. 56 évesen nehéz újrakezdeni és mással foglalkozni. De ez nem csak minket érint, hanem sok más gazdát, akik minden nehézség ellenére eddig kitartottak” – érvel Dobrai János. Érzem a hangjában, hogy nehezen válna meg szemrevaló teheneitől. Amelyek igazából ma már csak az egyre apadó gazdaréteg számára fontosak, amely még hisz a hazai állattartás jövőjében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!