Vasutassztrájk és palotaháború

Több mint 2500 vasúti alkalmazott vonult csütörtökön utcára Bukarestben, így adva ismételten hangot a Román Vasúttársaság teherszállító ágazatának (CFR Marfă) privatizációja, illetve a tervezett elbocsátások ellen, a szakszervezeti tagok ugyanakkor nagyobb béreket követeltek. „Dolgozni akarunk\", „Tolvajok\", „Megálljt a privatizációnak\" – skandálták egyebek mellett az egybegyűltek, az általuk magasba emelt transzparensek között pedig több is tartalmazott utalást arra, hogy béreik „siralmasak\", „ennél többet érdemelnek\". Mint az összesereglett sajtósok kérdésére felidézték, 2007-2008-ban még 240 ezer alkalmazottat foglalkoztatott a CFR áruszállító részlege, mára számuk 51 ezerre csökkent, ők felelnek az összesen 11 ezer kilométeren zajló teherszállításért.

A szakszervezetiek általános sztrájkot is kilátásba helyeztek, illetve kérték a kormány lemondását, amiért nem sikerült meghoznia a szükséges intézkedéseket a vállalat megmentése érdekében. „Úgy gondolják, hogy elbocsátásokkal kell a vasutat vezetni, nem pedig a tevékenység felélénkítésével\" – fogalmazta meg az egyik érdekvédelmi szervezet képviselője. Társa eközben arról beszélt, hogy a Ponta-kabinet túlságosan el van fogva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) parancsainak a teljesítésével ahelyett, hogy a gazdaság megmentésére összpontosítana. „Mi meg akarjuk menteni a romániai vasúti közlekedéstattól függetlenül, hogy mit akarnak az ország vezetői\" – hangzott el ugyanakkor.

Mihez van joga a CSAT-nak?

Eközben folytatódott a CFR-privatizáció kapcsán újra kirobbant palotaháború az államelnöki és a kormányfői hivatal között. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet szerdai ülésén ugyan jóváhagyta a teherszállító ágazat privatizációját, de egyúttal arról is határozott, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elé továbbítják a dokumentumot láttamozásra. A kormány azzal érvelt, hogy stratégiai ágazatról lévén szó, ki kell kérni az államfő által elnökölt testület véleményét is.

Bogdan Oprea, az éppen a tengerparton nyaraló Traian Băsescu államelnök szóvivője a Mediafax hírügynökség megkeresésére azonban már szerda este leszögezte, hogy a védelmi tanács nem hagyhat jóvá privatizációs szerződéséket. „Victor Ponta kormányfő, bár a testület alelnöki tisztségét tölti be, nem ismeri a CSAT tevékenységi körét, s meg akar szabadulni a felelősség terhétől\" – fogalmazott Oprea. Elmondása szerint a társaság többségi részvénypakettjének az értékesítése terén csakis a kormánynak, illetve a közlekedési minisztérium kereteiben működő privatizációs testületnek van törvényi kötelessége dönteni, ezért – tette hozzá – a CSAT törvénytelenséget követne el, ha véleményt mondana az ügyben.

„Éppen ezért tisztelettel kérem Victor Ponta miniszterelnök urat, hogy ne várjon a CSAT döntésére a privatizáció folyamatában, mivel Traian Băsescu államfő úr nem fogja megszegni a törvényt\" – szögezte le Bogdan Oprea, hozzátéve, az államelnök reméli, hogy a kormányfő nem fog egy Oltchim-szerű ügyet generálni ebből a privatizációs kísérletből is. (Mint ismeretes, az Oltchim magánosítási folyamata médiabotrányok közepette kudarcba fulladt.)

A kormány dacol

A kormány viszont úgy tűnik, dacosan kitart eredeti elképzelése mellett. Andrei Zaharescu kormányszóvivő csütörtökön ismételten leszögezte, a kabinet arra vár, hogy a védelmi tanács következő ülésén dönt a CFR-privatizáció ügyében. Mint ecsetelte, a kormány szerint azért kell a CSAT-nak is állást foglalnia a magánosítás kapcsán, mivel stratégiai fontosságú vállalatról van szó, így pedig a védelmi tanács hatáskörébe tartozik.

„Úgy gondoljuk, hogy ha a CSAT megszólalt a privatizáció ügyében a folyamat kezdete előtt, akkor a tárgyalások kimenetele kapcsán is állást kell foglalnia\" – mutatott rá a kormány sajtósa, aki egyúttal leszögezte, az államelnök szóvivőjének nincs törvényes joga a védelmi tanács nevében állást foglalni, mivel nem tagja a testületnek.

Később Victor Ponta miniszterelnök is arról beszélt, hogy a védelmi tanácsnak van jogköre a privatizáció elbírálására. A kormányfő ugyanakkor leszögezte, amennyiben a CSAT nem hagyja jóvá a magánosítást, a privát szférából érkező menedzsert neveznek ki a vállalat élére, és átszervezik azt.