2012. szeptember 26., 09:542012. szeptember 26., 09:54
A megkérdezettek 78 százaléka szerint az utasoknak csak előnye származna a verseny élénküléséből. Az Eurobarométer által készített közvélemény-kutatás szerint az európaiak kevesebb mint fele (46 százalék) elégedett hazája vasúthálózatával. Az elégedettek aránya Finnországban a legmagasabb (67 százalék), és Bulgáriában a legalacsonyabb (18 százalék). Közép- és Délkelet-Európa tagállamaiban (Csehország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária és Görögország) az elégedettség általában véve alacsony.
Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott adatok alapján a piac megnyitása számos kedvező hatással járna az európaiak többsége szerint. A válaszadók 72 százaléka úgy vélte, csökkennének a jegyárak, 71 százalék szerint javulna a vonatokon nyújtott szolgáltatások színvonala, 70 százalék szerint a vonatok kényelmesebbek és tisztábbak lennének. A válaszadók 68 százalékának az a véleménye, hogy sűrűbbek lennének a járatok, 66 százalék szerint pontosabbak lennének a vonatok, 63 százalék szerint javulna a vasúttársaságok irányítása, 62 százalék pedig úgy ítélte meg, a piac megnyitása révén több állomást és szakaszt lehetne kiszolgálni.
Abszolút többségben vannak, akik úgy vélik, hogy a verseny fokozása a vasúti ágazatban előnyös lenne az egyes érdekeltek számára. A megkérdezettek 78 százaléka szerint az utasok 68 százaléka szerint a magán-vasúttársaságok, 55 százaléka szerint pedig a vasúti alkalmazottak is előnyöket élveznének.
Az uniós polgárok 70 százaléka reméli, hogy a verseny nyomán a fapados légitársaságok mintájára a vasúti ágazatban is megjelennek a kifejezetten olcsó szolgáltatások, 43 százaléka pedig abban bízik, hogy a vonatok prémiumszolgáltatásokat (étkezés, filmek, újságok stb.) kínálnak majd. Az európaiak csaknem kétharmada (65 százalék) továbbá azt szeretné, ha többféle jegyvásárlási mód közül választhatna (például internetes és telefonos vásárlás vagy a vonaton való jegyváltás).
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.