Zárva tartásra kötelezné vasárnaponként és ünnepnapokon a 2500 négyzetméternél nagyobb hipermarketeket két nemzeti liberális párti (PNL) törvényhozó, akik módosító indítványukat be is terjesztették a parlament elé.
2015. május 11., 19:572015. május 11., 19:57
Nini Săpunaru és Tinel Gheorghe képviselő azzal indokolta indítványukat, hogy ennek köszönhetően fellendülhetne a hagyományos kereskedelem. Az RFI hétfői tudósítása által idézett gazdasági elemzők azonban fenntartásaikat fejezték ki a – Magyarországon már bevezetett – kezdeményezés sikerével kapcsolatban.
A honatyák szerint egyébként a zárva tartásra kötelezés azért is lenne hasznos, mert a vásárlók több időt töltenének a családban vasárnap, és több idejük maradna a mozgásra és egyéb szabadidős tevékenységre. A két politikus a 2009/321-es törvényt akarja módosítani úgy, hogy a kiskereskedelemben tevékenykedő, 2500 négyzetméternél nagyobb, élelmiszereket és nem élelmiszereket áruló üzletek kötelező módon zárva legyenek vasárnaponként és ünnepnapokon.
A képviselők úgy vélik, hogy a kötelező zárva tartás arra kényszerítené a román vásárlókat, hogy a napi és heti vásárlást munkanapokon vagy a hétvége első felében végezzék el. Szerintük a törvénymódosításnak kedvező hatása lenne a hazai mezőgazdasági termelőkre, akik több árut tudnának eladni a hagyományos piacokon, és így a hazai termelők nagyobb támogatásban részesülnének, akárcsak a kis boltokat működtetők.
Constantin Rudnitchi gazdasági elemző szerint a törvénymódosítást azonnal nem lehet alkalmazni, hiszen féléves vagy egyéves átmeneti időszakra lenne szükség, amíg a kis boltok megerősödnek, és megfelelő alternatív kínálatot tudnak kínálni a vásárlóknak arra az esetre, ha valóban zárva tartásra kötelezik a hipermarketeket.
Az elemző szerint az is gondot jelent, hogy a kistermelők közül, akik sokan a zöldségpiacokon maguk értékesítik árujukat, kevesen fizetnek adót, így előbb a román államnak kellene megoldást találnia arra, hogy növelje a piaci kereskedelemben résztvevők adófegyelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!