Várni kell a Bukarest–Budapest-gyorsvasútra: sok beruházásra van még szükség ahhoz, hogy Romániában „száguldhassanak” a vonatok

Az új TEN-T szabályzat egy új korridor létesítését is előírja, amely a Balti-, a Fekete- és az Égei-tengereket köti össze, áthalad Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, Románián, Bulgárián és Görögországon.

Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa úgy nyilatkozott, a Bukarest–Budapest-gyorsvasút romániai vonala a fővárostól Brassó, Szeben, Kolozsvár és végül Nagyvárad érintésével halad. Szerinte uniós szinten az infrastruktúra-fejlesztésre szánt alapokat 270 milliárd euróval kell kiegészíteni, hogy az ambíciós terveket megvalósítsák.

Tartható cél

Lehet teljesíteni az elvárást, ha az ország lehívja az uniós pénzeket, és komolyan veszi az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Benedek Zakariás, a bukaresti képviselőház infrastruktúra- és közlekedésügyi szakbizottságának tagja. Mint az RMDSZ-es politikus részletezte,

Rámutatott: Románia a közeljövőben hagyja jóvá a beruházási tervet, ami szerint 2030-ig 78 milliárd eurót fektetnek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésébe, beleérve a közúti, a vasúti, a légi és a vízi szállítást. Benedek Zakariás elmondása szerint a tervben szerepel a Konstanca–Bukarest–Nagyvárad–magyar határ közötti vasúti szakaszok korszerűsítése.

„Lebontva, ez úgy néz ki, hogy a Konstanca–Bukarest-vasútvonalat nagy vonalakban már felújították, kisebb beruházásokra van szükség. A Bukarest–Brassó-szakasz viszonylag jól működik, ha éppen nincs vihar, és nem dőlnek fák a sínekre. Brassó–Segesvár közötti harminc kilométert teljesen fel kell újítani, Segesvártól a magyar határig pedig mintegy hetven kilométeres szakaszt kell korszerűsíteni, a többi már fel van javítva” – ecsetelte Benedek Zakariás.

A közlekedési szakember ugyanakkor úgy látja,

mert a Nagyszeben–Kiskapus-szakasz nincs villamosítva, Vízaknánál pedig annyira sós a talaj, hogy ott soha nem ment 30 kilométer/óránál gyorsabban a vonat.

A másik vonalat a Nagyszeben–Alvinc közötti hetven kilométeres szakaszt 1896-ban adták át, a gond az, hogy földmozgások vannak, ezért reped meg a Nagyszeben–Szászsebes közötti autópálya is. Ezen a részen nehezen megoldható jutányos áron, hogy 160 kilométer/órás sebességgel haladjon a vonat, szögezte le a politikus. Meglátása szerint az a logikus, hogy a már felújított szakaszokat építsék be a Budapest fele vezető gyorsvasút vonalába, tehát Brassó–Segesvár–Tövis onnan délre Alvinc és északra Kolozsvár fele letérve. A Kolozsvár–Nagyvárad-szakasz tervezésére az ígéretek szerint idén sor kerül, sőt a kivitelezést is elkezdik.

Továbbá azokon a szakaszokon, ahol ez megtörtént, még mindig nem mennek ilyen sebességgel a vonatok. Például Segesvár–Kiskapus szakaszon lefektették a teljesen új sínpárt, de további fejlesztésekre van szükség, hogy a gyorsvasútról beszélhessünk. „Meg kell oldani a vasúti közlekedés digitalizálását, hiszen amint a vonat kifutott az állomásról, kilométereken keresztül biztonságban kell haladnia ezzel a sebességgel. Ha jól digitalizálják a rendszert, az minimálisra csökkenti az emberi tévedés lehetőségét, és a késések is minimálisak lesznek. Ugyanakkor a gyorsvasút vonalán nem lehetnek vasútátjárók, csak felül- vagy aluljárók, hiszen ha ilyen sebességgel halad a vonat, nincs idő arra, hogy a gépkocsik átdöcögjenek a síneken” – sorolta a tennivalókat Benedek Zakariás. Ő maga is úgy látja, hogy

Összehasonlításképpen rámutatott: Magyarországon 70 kilométer/óra a vasúti teherszállítás átlagsebessége, tehát több mint háromszorosa a romániainak. A képviselő ugyanakkor leszögezte, komoly hozzáállással, az uniós pénzek hatékony felhasználásával 2030-ig meg lehet oldani az infrastruktúrában tetten érhető problémákat, hiányosságokat.