2012. november 08., 07:532012. november 08., 07:53
Az EB szakértői szerint idén a GDP várhatóan 0,8 százalékkal fog bővülni, legfontosabb mozgatójának pedig a belföldi kereslet bizonyul. Az év eleji kemény tél miatt az első negyedévben visszaesett a gazdasági tevékenység (0,1 százalék), ami viszont már a második negyedévben magához tért (0,5 százalék) a beruházásoknak és a magánfogyasztásnak köszönhetően. Azonban a nyár folyamán tapasztalt súlyos aszály, a fogyasztók bizalomvesztése, illetve az európai uniós alapok lehívása során tapasztalt nehézségek az EB szerint nem adnak okot derűlátásra. Szerintük a lelassult gazdasági tevékenység miatt viszont csökkenni fog az importtermékek iránti kereslet, ami pedig viszonylag stabil szinten fogja tartani a folyó fizetési mérleghiányt.
Mint az elemzés készítői rámutatnak, a főbb kockázati tényezők Románia számára az idei év folyamán továbbra is a belpolitikai bizonytalanságokban keresendők, amelyek miatt nőhetnek a finanszírozási költségek, kevesebb lehet a beruházás, s a vártnál is negatívabb hatása lehet az aszálynak.
Jövőre már valamivel jobbra számíthatunk, az EB prognózisa szerint ugyanis 2013-ra a GDP-növekedés elérheti a 2,2 százalékot. Bár a növekedés legfontosabb összetevőjét a befektetések képezik, ezek is kisebb méretet öltenek majd, mint idén az Unió szintjén tapasztalt lassúbb tevékenység, illetve a belföldi bizonytalanság miatt. Javulás várható viszont a hitelezés terén, s fellendülhet a magánfogyasztás is. Ugyanakkor a 2010–2012-es periódushoz viszonyítva 2013-ban marginálisan járul majd hozzá a magánfogyasztás a növekedéshez a közszféra béremelésének köszönhetően. A folyó fizetési mérleghiány mélyülésére is számítani lehet a szakemberek szerint, ez várhatóan a GDP 4,2 százalékát teszi majd ki. Az éves szintű infláció jövőre 4,9 százalékos lehet, 2014-re pedig a prognózis szerint 3,3 százalékra csökkenhet.
Mint az EB elemzése rámutat, a költségvetési hiány az idei év végére a GDP 2,8 százalékára csökken a tavaly regisztrált 5,5 százalékhoz képest. Ez a fiskális konszolidációnak, a nyugdíjak befagyasztásának, egyes szociális juttatások csökkentésének, illetve a jövedéki adó megemelésének köszönhető. Ugyanakkor a csökkenés jövőre folytatódik, a prognózis szerint 2013-ban a deficit a GDP 2,4 százalékát teszi majd ki, 2014-ben pedig alig 2 százalékát. Eközben a szerkezeti hiány a bruttó hazai termék idei –2 százalékáról 2014-re –1 százalékra javul.
A közadósság alakulása kapcsán a prognózis megállapítja, hogy ez idén a GDP 34,6 százalékára rúg, jövőre 34,8 százalékra bővül, a stabilizálódás pedig várhatóan 2014-ben kezdődik el a válság okozta többéves gyors növekedést követően. A költségvetésre leselkedő kockázatok között a prognózisban górcső alá vett időszak alatt az Európai Bizottság szakemberei szerint az uniós források lehívásához kapcsolódó pénzügyi korrekciókra lehet számítani, de azt sem zárják ki, hogy a nemzeti költségvetésből finanszíroz majd a kormány prioritásnak tartott projekteket.
Várhatóan halmozódni fognak ugyanakkor a helyi önkormányzatok adósságai, s az elemzők szerint hiányos lehet majd a haladás az állami vállalatok átszervezése terén, ami miatt pedig az elkövetkező években újabb nyomás nehezedne a költségvetésre.
| Idén 0,3 százalékkal zsugorodik az Európai Unió és 0,4 százalékkal az eurózóna gazdasága, a munkanélküliség pedig továbbra is magas marad – áll az Európai Bizottság szerdán közzétett őszi prognózisában. A bizottság jövőre is szerény, 0,3 százalékos gazdasági növekedést jósol az Unió egészének, míg a prognózis szerint az eurózóna gyakorlatilag stagnálni fog; a testület mindössze 0,1 százalékos növekedéssel számol. Az előrejelzés szerint a strukturális reformok és a gazdasági és monetáris unió előrehaladásának eredménye a 2014-ben beinduló növekedésben mutatkozik majd meg. A bizottság szerint az EU gazdasága 2014-ben 1,6, az eurózónáé pedig 1,4 százalékkal gyarapszik majd. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok