Várhatóan 2014-ben gyorsul fel a román gazdasági növekedés

Az EB szakértői szerint idén a GDP várhatóan 0,8 százalékkal fog bővülni, legfontosabb mozgatójának pedig a belföldi kereslet bizonyul. Az év eleji kemény tél miatt az első negyedévben visszaesett a gazdasági tevékenység (0,1 százalék), ami viszont már a második negyedévben magához tért (0,5 százalék) a beruházásoknak és a magánfogyasztásnak köszönhetően. Azonban a nyár folyamán tapasztalt súlyos aszály, a fogyasztók bizalomvesztése, illetve az európai uniós alapok lehívása során tapasztalt nehézségek az EB szerint nem adnak okot derűlátásra. Szerintük a lelassult gazdasági tevékenység miatt  viszont csökkenni fog az importtermékek iránti kereslet, ami pedig viszonylag stabil szinten fogja tartani a folyó fizetési mérleghiányt.

Mint az elemzés készítői rámutatnak, a főbb kockázati tényezők Románia számára az idei év folyamán továbbra is a belpolitikai bizonytalanságokban keresendők, amelyek miatt nőhetnek a finanszírozási költségek, kevesebb lehet a beruházás, s a vártnál is negatívabb hatása lehet az aszálynak.

Jövőre már valamivel jobbra számíthatunk, az EB prognózisa szerint ugyanis 2013-ra a GDP-növekedés elérheti a 2,2 százalékot. Bár a növekedés legfontosabb összetevőjét a befektetések képezik, ezek is kisebb méretet öltenek majd, mint idén az Unió szintjén tapasztalt lassúbb tevékenység, illetve a belföldi bizonytalanság miatt. Javulás várható viszont a hitelezés terén, s fellendülhet a magánfogyasztás is. Ugyanakkor a 2010–2012-es periódushoz viszonyítva 2013-ban marginálisan járul majd hozzá a magánfogyasztás a növekedéshez a közszféra béremelésének köszönhetően. A folyó fizetési mérleghiány mélyülésére is számítani lehet a szakemberek szerint, ez várhatóan a GDP 4,2 százalékát teszi majd ki. Az éves szintű infláció jövőre 4,9 százalékos lehet, 2014-re pedig a prognózis szerint 3,3 százalékra csökkenhet.

Mint az EB elemzése rámutat, a költségvetési hiány az idei év végére a GDP 2,8 százalékára csökken a tavaly regisztrált 5,5 százalékhoz képest. Ez a fiskális konszolidációnak, a nyugdíjak befagyasztásának, egyes szociális juttatások csökkentésének, illetve a jövedéki adó megemelésének köszönhető. Ugyanakkor a csökkenés jövőre folytatódik, a prognózis szerint 2013-ban a deficit a GDP 2,4 százalékát teszi majd ki, 2014-ben pedig alig 2 százalékát. Eközben a szerkezeti hiány a bruttó hazai termék idei –2 százalékáról 2014-re –1 százalékra javul.

A közadósság alakulása kapcsán a prognózis megállapítja, hogy ez idén a GDP 34,6 százalékára rúg, jövőre 34,8 százalékra bővül, a stabilizálódás pedig várhatóan 2014-ben kezdődik el a válság okozta többéves gyors növekedést követően. A költségvetésre leselkedő kockázatok között a prognózisban górcső alá vett időszak alatt az Európai Bizottság szakemberei szerint az uniós források lehívásához kapcsolódó pénzügyi korrekciókra lehet számítani, de azt sem zárják ki, hogy a nemzeti költségvetésből finanszíroz majd a kormány prioritásnak tartott projekteket.

Várhatóan halmozódni fognak ugyanakkor a helyi önkormányzatok adósságai, s az elemzők szerint hiányos lehet majd a haladás az állami vállalatok átszervezése terén, ami miatt pedig az elkövetkező években újabb nyomás nehezedne a költségvetésre.