2010. november 30., 09:232010. november 30., 09:23
Mint a dokumentumokból kiderül, ugyan a módosítások életbelépését követően is 48 órás marad a munkahét, beleértve a túlórákat is, kivételként megjelenik egy olyan kitétel, amely szerint további 48 órával meghosszabbítható túlórákkal a munkahét, amennyiben négy naptári hónapra számolva az átlagmunkahét időtartama nem haladja meg a heti 48 órát. Mostanáig a referenciaidő csak három hónap volt.
Szintén változik a túlóra után járó szabad órák kivehetőségének ideje: míg mostanáig a túlórázástól számított 30 napon belül lehetett kivenni a szabad órákat/napokat, ezt az időintervallumot most a kormány 60 naposra hosszabbítaná meg.
Újítás továbbá, hogy egyes szakterületek esetében a referencia-időszak lehet több is négy hónapnál. Csökken továbbá a kötelező szabadságolási időtartam is: míg jelen pillanatban az előre beütemezett szabadság keretében a munkavállalónak megszakítás nélkül 15 napot kell kivennie, ez a tervezett módosítások életbelépését követően 10 napra csökkenhet. A tervezet szerint ugyanakkor amennyiben az alkalmazott a neki járónál több szabadnapot vesz ki egy év során, akkor a munkáltató eldöntheti, hogy levonja-e a plusznapokat fizetéséből – mintegy fizetetlen szabadságként –, vagy a következő évben annyival kevesebb szabadnapot ad ki.
Nehezebben távozhatnak ugyanakkor a jövőben állásukból a beosztotti vagy vezetői munkakörben dolgozók: míg előbbieknek a jelenlegi 15 nap helyett 20 nappal távozásuk előtt jelezniük kell felmondási szándékukat, utóbbiak esetében ez 30 napról 45 napra nő. A munkatörvénykönyv módosítására kidolgozott jogszabálytervezet arról is rendelkezik, hogy az egyéni munkaszerződés hatályát veszítheti sztrájkban való részvétel miatt.
Gazdasági, átszervezési vagy műszaki okok miatt a munkáltató dönthet az 5 napos munkahét 4 napra történő csökkentéséről, csökkentve ennek megfelelően a béreket is. Amennyiben objektív okok miatt csökkenteni kell a munkaidőt, vagy le kell állítani a munkafolyamatot, az újrakezdés kötelezettségével a munkáltató legtöbb 15 napra szüneteltetheti a munkát, és csak azt követően, hogy egyeztetett a vállalat alkalmazottait tömörítő szakszervezettel. Kollektív elbocsátás esetén az alkalmazottak teljesítménye kell hogy legyen a döntő szempont, a kormány pedig törölni kívánja azt az előírást, amely szerint a menesztett munkatársak helyére kilenc hónapig nem szabad senkit alkalmazni.
Meghosszabbítaná ugyanakkor a kormány az új munkatársak alkalmazására kiírt próbaidőt, lehetővé téve azt is, hogy az ideiglenes munkaszerződést a munkáltató a próbaidő alatt vagy annak végeztével felbontsa, s egymás után legalább három jelentkezőt kipróbáljon a meghirdetett posztra. Ahhoz, hogy az alkalmazó eldönthesse, szüksége van-e a jelentkezőre, akkor a kivitelezői állások esetében legtöbb 45 napos próbaidőt hirdethet meg a jelenlegi 30 naphoz képest, míg a vezetői beosztásra pályázókat a jelenlegi 90 nap helyett 120 napig tesztelheti. Amennyiben egy cég fogyatékkal élőket kíván alkalmazni, a próbaidő nem haladhatja meg a 30 naptári napot.
Alkalmazáskor pedig a továbbiakban is elengedhetetlen feltétel lesz az orvosi bizonylat, amely igazolja, hogy az illető személy alkalmas a munkaköri leírásában előírtak végrehajtására. Ezzel egy időben a kormány megtiltaná, hogy egy munkavállaló több, mint két teljes állást töltsön be egyetlen munkáltatónál.
A munkatörvénykönyvi módosítások hatálybalépését követően nem lesz már szükség szakszervezetre a kollektív munkaszerződés megtárgyalására. Ha egy cégnél több mint 20 dolgozó áll alkalmazásban, ám nem tömörülnek szakszervezetbe, az alkalmazottak érdekeit előterjeszthetik és megvédhetik azok képviselői is, mint ahogy tárgyalhatnak a vezetőséggel a kollektív munkaszerződésről is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok