2010. november 30., 09:232010. november 30., 09:23
Mint a dokumentumokból kiderül, ugyan a módosítások életbelépését követően is 48 órás marad a munkahét, beleértve a túlórákat is, kivételként megjelenik egy olyan kitétel, amely szerint további 48 órával meghosszabbítható túlórákkal a munkahét, amennyiben négy naptári hónapra számolva az átlagmunkahét időtartama nem haladja meg a heti 48 órát. Mostanáig a referenciaidő csak három hónap volt.
Szintén változik a túlóra után járó szabad órák kivehetőségének ideje: míg mostanáig a túlórázástól számított 30 napon belül lehetett kivenni a szabad órákat/napokat, ezt az időintervallumot most a kormány 60 naposra hosszabbítaná meg.
Újítás továbbá, hogy egyes szakterületek esetében a referencia-időszak lehet több is négy hónapnál. Csökken továbbá a kötelező szabadságolási időtartam is: míg jelen pillanatban az előre beütemezett szabadság keretében a munkavállalónak megszakítás nélkül 15 napot kell kivennie, ez a tervezett módosítások életbelépését követően 10 napra csökkenhet. A tervezet szerint ugyanakkor amennyiben az alkalmazott a neki járónál több szabadnapot vesz ki egy év során, akkor a munkáltató eldöntheti, hogy levonja-e a plusznapokat fizetéséből – mintegy fizetetlen szabadságként –, vagy a következő évben annyival kevesebb szabadnapot ad ki.
Nehezebben távozhatnak ugyanakkor a jövőben állásukból a beosztotti vagy vezetői munkakörben dolgozók: míg előbbieknek a jelenlegi 15 nap helyett 20 nappal távozásuk előtt jelezniük kell felmondási szándékukat, utóbbiak esetében ez 30 napról 45 napra nő. A munkatörvénykönyv módosítására kidolgozott jogszabálytervezet arról is rendelkezik, hogy az egyéni munkaszerződés hatályát veszítheti sztrájkban való részvétel miatt.
Gazdasági, átszervezési vagy műszaki okok miatt a munkáltató dönthet az 5 napos munkahét 4 napra történő csökkentéséről, csökkentve ennek megfelelően a béreket is. Amennyiben objektív okok miatt csökkenteni kell a munkaidőt, vagy le kell állítani a munkafolyamatot, az újrakezdés kötelezettségével a munkáltató legtöbb 15 napra szüneteltetheti a munkát, és csak azt követően, hogy egyeztetett a vállalat alkalmazottait tömörítő szakszervezettel. Kollektív elbocsátás esetén az alkalmazottak teljesítménye kell hogy legyen a döntő szempont, a kormány pedig törölni kívánja azt az előírást, amely szerint a menesztett munkatársak helyére kilenc hónapig nem szabad senkit alkalmazni.
Meghosszabbítaná ugyanakkor a kormány az új munkatársak alkalmazására kiírt próbaidőt, lehetővé téve azt is, hogy az ideiglenes munkaszerződést a munkáltató a próbaidő alatt vagy annak végeztével felbontsa, s egymás után legalább három jelentkezőt kipróbáljon a meghirdetett posztra. Ahhoz, hogy az alkalmazó eldönthesse, szüksége van-e a jelentkezőre, akkor a kivitelezői állások esetében legtöbb 45 napos próbaidőt hirdethet meg a jelenlegi 30 naphoz képest, míg a vezetői beosztásra pályázókat a jelenlegi 90 nap helyett 120 napig tesztelheti. Amennyiben egy cég fogyatékkal élőket kíván alkalmazni, a próbaidő nem haladhatja meg a 30 naptári napot.
Alkalmazáskor pedig a továbbiakban is elengedhetetlen feltétel lesz az orvosi bizonylat, amely igazolja, hogy az illető személy alkalmas a munkaköri leírásában előírtak végrehajtására. Ezzel egy időben a kormány megtiltaná, hogy egy munkavállaló több, mint két teljes állást töltsön be egyetlen munkáltatónál.
A munkatörvénykönyvi módosítások hatálybalépését követően nem lesz már szükség szakszervezetre a kollektív munkaszerződés megtárgyalására. Ha egy cégnél több mint 20 dolgozó áll alkalmazásban, ám nem tömörülnek szakszervezetbe, az alkalmazottak érdekeit előterjeszthetik és megvédhetik azok képviselői is, mint ahogy tárgyalhatnak a vezetőséggel a kollektív munkaszerződésről is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok