Változó munkahelyi szabályok

Mint a dokumentumokból kiderül, ugyan a módosítások életbelépését követően is 48 órás marad a munkahét, beleértve a túlórákat is, kivételként megjelenik egy olyan kitétel, amely szerint további 48 órával meghosszabbítható túlórákkal a munkahét, amennyiben négy naptári hónapra számolva az átlagmunkahét időtartama nem haladja meg a heti 48 órát. Mostanáig a referenciaidő csak három hónap volt.

Szintén változik a túlóra után járó szabad órák kivehetőségének ideje: míg mostanáig a túlórázástól számított 30 napon belül lehetett kivenni a szabad órákat/napokat, ezt az időintervallumot most a kormány 60 naposra hosszabbítaná meg.

Újítás továbbá, hogy egyes szakterületek esetében a referencia-időszak lehet több is négy hónapnál. Csökken továbbá a kötelező szabadságolási időtartam is: míg jelen pillanatban az előre beütemezett szabadság keretében a munkavállalónak megszakítás nélkül 15 napot kell kivennie, ez a tervezett módosítások életbelépését követően 10 napra csökkenhet. A tervezet szerint ugyanakkor amennyiben az alkalmazott a neki járónál több szabadnapot vesz ki egy év során, akkor a munkáltató eldöntheti, hogy levonja-e a plusznapokat fizetéséből – mintegy fizetetlen szabadságként –, vagy a következő évben annyival kevesebb szabadnapot ad ki.

Nehezebb távozni

Nehezebben távozhatnak ugyanakkor a jövőben állásukból a beosztotti vagy vezetői munkakörben dolgozók: míg előbbieknek a jelenlegi 15 nap helyett 20 nappal távozásuk előtt jelezniük kell felmondási szándékukat, utóbbiak esetében ez 30 napról 45 napra nő. A munkatörvénykönyv módosítására kidolgozott jogszabálytervezet arról is rendelkezik, hogy az egyéni munkaszerződés hatályát veszítheti sztrájkban való részvétel miatt.

Gazdasági, átszervezési vagy műszaki okok miatt a munkáltató dönthet az 5 napos munkahét 4 napra történő csökkentéséről, csökkentve ennek megfelelően a béreket is. Amennyiben objektív okok miatt csökkenteni kell a munkaidőt, vagy le kell állítani a munkafolyamatot, az újrakezdés kötelezettségével a munkáltató legtöbb 15 napra szüneteltetheti a munkát, és csak azt követően, hogy egyeztetett a vállalat alkalmazottait tömörítő szakszervezettel. Kollektív elbocsátás esetén az alkalmazottak teljesítménye kell hogy legyen a döntő szempont, a kormány pedig törölni kívánja azt az előírást, amely szerint a menesztett munkatársak helyére kilenc hónapig nem szabad senkit alkalmazni.

Többen egy állásért

Meghosszabbítaná ugyanakkor a kormány az új munkatársak alkalmazására kiírt próbaidőt, lehetővé téve azt is, hogy az ideiglenes munkaszerződést a munkáltató a próbaidő alatt vagy annak végeztével felbontsa, s egymás után legalább három jelentkezőt kipróbáljon a meghirdetett posztra. Ahhoz, hogy az alkalmazó eldönthesse, szüksége van-e a jelentkezőre, akkor a kivitelezői állások esetében legtöbb 45 napos próbaidőt hirdethet meg a jelenlegi 30 naphoz képest, míg a vezetői beosztásra pályázókat a jelenlegi 90 nap helyett 120 napig tesztelheti. Amennyiben egy cég fogyatékkal élőket kíván alkalmazni, a próbaidő nem haladhatja meg a 30 naptári napot.

Alkalmazáskor pedig a továbbiakban is elengedhetetlen feltétel lesz az orvosi bizonylat, amely igazolja, hogy az illető személy alkalmas a munkaköri leírásában előírtak végrehajtására. Ezzel egy időben a kormány megtiltaná, hogy egy munkavállaló több, mint két teljes állást töltsön be egyetlen munkáltatónál.

Munkaszerződés szakszervezet nélkül

A munkatörvénykönyvi módosítások hatálybalépését követően nem lesz már szükség szakszervezetre a kollektív munkaszerződés megtárgyalására. Ha egy cégnél több mint 20 dolgozó áll alkalmazásban, ám nem tömörülnek szakszervezetbe, az alkalmazottak érdekeit előterjeszthetik és megvédhetik azok képviselői is, mint ahogy tárgyalhatnak a vezetőséggel a kollektív munkaszerződésről is.