
Fotó: Mediafax
2010. november 24., 08:432010. november 24., 08:43
„Megoszlottak a vélemények a kezdeményezés kapcsán, ezért mindenki saját belátása szerint szavazhatott. Annak kapcsán azonban egyetértés volt a frakcióban, hogy az adókulcs 10 százalékra történő csökkentése jó lépés lenne a vállalkozói szféra irányába, hiszen fellendítené a vállalkozói kedvet. Ugyanakkor azt is el lehetne érni ezzel a lépéssel, hogy a romániai vállalkozók ne telepítsék át cégeiket Bulgáriába vagy Magyarországra, ahol jóval kedvezőbb az adórendszer” – fejtette ki lapunknak Gyerkó László, a szenátus gazdasági szakbizottságának tagja. Azonban hozzátette: jelen pillanatban nem lehet meghozni egy ilyen döntést.
Szerinte ennek két oka is van: egyrészt a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi ezt lehetővé, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem bólintana rá olyan adócsökkentésre, ami a következő fél évben mindenképp csökkentené a költségvetési bevételeket, s csak utána fejtené ki a várt pozitív hatásokat. Éppen ebből kiindulva Gyerkó úgy látja, hogy sem most, sem a jövő év első felében nem lehet ezt meglépni, leghamarabb 2011 második felében lehet majd tárgyalni egy ilyen javaslatról. Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt arra, hogy a kérdésben döntéshozó alsóház is megszavazza a 10 százalékos adókulcsot, a Hargita megyei szenátor egyértelmű nemmel válaszolt.
„Nem, mert ez így és most nem jó. Ugyanakkor emellé más intézkedésekre is szükség van, amelyekkel együtt lehet ezt hatályba léptetni” – mondta. További kérdésünkre elmondta, a 10 százalékos egységes adókulcs mellé 750 lejes minimálbért kell bevezetni, s a társadalombiztosítási hozzájárulást is a jelenlegi több mint 44 százalékról 40 százalékra kell csökkenteni. Szintén nem lát esélyt arra, hogy a képviselőház elfogadja az adócsökkentést Lakatos Péter, az alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Mint lapunknak leszögezte, a kormánykoalíció valamennyi tagja a jogszabályjavaslat ellen fog szavazni, még a kezdeményező demokrata-liberálisok is.
Hasonlóképpen látja egyébként a helyzetet Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter is. A szenátusi döntést követően a szaktárcavezető úgy nyilatkozott, a kormány a 2011-es évi költségvetés kidolgozásakor 16 százalékos egységes adókulccsal számol. „Mi nem támogatjuk az adócsökkentést” – közölte Ialomiţianu.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint a jelenlegi Boc-kormány két minisztere is szerepel a törvénytervezet kezdeményezői között, a pénzügyminiszter mindössze annyit jegyzett meg, hogy türelmesen ki kell várni a végső képviselőházi döntést. „Meggyőződésem, hogy a képviselőház elutasítja ezt a kezdeményezést” – szögezte le a szaktárcavezető. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár azzal érvelt a 10 százalékos adókulcs ellen, hogy ennek bevezetésével a bruttó hazai termék mintegy 1 százalékával csökkennének a költségvetési bevételek.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a kormányban is felmerült korábban az adókulcs csökkentésének ötlete. Adriean Videanu volt gazdasági miniszter egy olyan javaslatcsomagot mutatott be legutóbbi romániai vizsgálódásukkor az IMF képviselőinek, amely értelmében 12 százalékra csökkenne az egységes adókulcs, a társadalombiztosítási hozzájárulás 3 százalékkal lenne alacsonyabb, miközben a minimálbér 600 lejről 700 lejre nőne 2011 januárjától. Ezt azonban a Valutaalap küldöttei elutasították.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.