
Fotó: Mediafax
2010. november 24., 08:432010. november 24., 08:43
„Megoszlottak a vélemények a kezdeményezés kapcsán, ezért mindenki saját belátása szerint szavazhatott. Annak kapcsán azonban egyetértés volt a frakcióban, hogy az adókulcs 10 százalékra történő csökkentése jó lépés lenne a vállalkozói szféra irányába, hiszen fellendítené a vállalkozói kedvet. Ugyanakkor azt is el lehetne érni ezzel a lépéssel, hogy a romániai vállalkozók ne telepítsék át cégeiket Bulgáriába vagy Magyarországra, ahol jóval kedvezőbb az adórendszer” – fejtette ki lapunknak Gyerkó László, a szenátus gazdasági szakbizottságának tagja. Azonban hozzátette: jelen pillanatban nem lehet meghozni egy ilyen döntést.
Szerinte ennek két oka is van: egyrészt a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi ezt lehetővé, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem bólintana rá olyan adócsökkentésre, ami a következő fél évben mindenképp csökkentené a költségvetési bevételeket, s csak utána fejtené ki a várt pozitív hatásokat. Éppen ebből kiindulva Gyerkó úgy látja, hogy sem most, sem a jövő év első felében nem lehet ezt meglépni, leghamarabb 2011 második felében lehet majd tárgyalni egy ilyen javaslatról. Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt arra, hogy a kérdésben döntéshozó alsóház is megszavazza a 10 százalékos adókulcsot, a Hargita megyei szenátor egyértelmű nemmel válaszolt.
„Nem, mert ez így és most nem jó. Ugyanakkor emellé más intézkedésekre is szükség van, amelyekkel együtt lehet ezt hatályba léptetni” – mondta. További kérdésünkre elmondta, a 10 százalékos egységes adókulcs mellé 750 lejes minimálbért kell bevezetni, s a társadalombiztosítási hozzájárulást is a jelenlegi több mint 44 százalékról 40 százalékra kell csökkenteni. Szintén nem lát esélyt arra, hogy a képviselőház elfogadja az adócsökkentést Lakatos Péter, az alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Mint lapunknak leszögezte, a kormánykoalíció valamennyi tagja a jogszabályjavaslat ellen fog szavazni, még a kezdeményező demokrata-liberálisok is.
Hasonlóképpen látja egyébként a helyzetet Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter is. A szenátusi döntést követően a szaktárcavezető úgy nyilatkozott, a kormány a 2011-es évi költségvetés kidolgozásakor 16 százalékos egységes adókulccsal számol. „Mi nem támogatjuk az adócsökkentést” – közölte Ialomiţianu.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint a jelenlegi Boc-kormány két minisztere is szerepel a törvénytervezet kezdeményezői között, a pénzügyminiszter mindössze annyit jegyzett meg, hogy türelmesen ki kell várni a végső képviselőházi döntést. „Meggyőződésem, hogy a képviselőház elutasítja ezt a kezdeményezést” – szögezte le a szaktárcavezető. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár azzal érvelt a 10 százalékos adókulcs ellen, hogy ennek bevezetésével a bruttó hazai termék mintegy 1 százalékával csökkennének a költségvetési bevételek.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a kormányban is felmerült korábban az adókulcs csökkentésének ötlete. Adriean Videanu volt gazdasági miniszter egy olyan javaslatcsomagot mutatott be legutóbbi romániai vizsgálódásukkor az IMF képviselőinek, amely értelmében 12 százalékra csökkenne az egységes adókulcs, a társadalombiztosítási hozzájárulás 3 százalékkal lenne alacsonyabb, miközben a minimálbér 600 lejről 700 lejre nőne 2011 januárjától. Ezt azonban a Valutaalap küldöttei elutasították.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).