Fotó: Mediafax
2010. november 24., 08:432010. november 24., 08:43
„Megoszlottak a vélemények a kezdeményezés kapcsán, ezért mindenki saját belátása szerint szavazhatott. Annak kapcsán azonban egyetértés volt a frakcióban, hogy az adókulcs 10 százalékra történő csökkentése jó lépés lenne a vállalkozói szféra irányába, hiszen fellendítené a vállalkozói kedvet. Ugyanakkor azt is el lehetne érni ezzel a lépéssel, hogy a romániai vállalkozók ne telepítsék át cégeiket Bulgáriába vagy Magyarországra, ahol jóval kedvezőbb az adórendszer” – fejtette ki lapunknak Gyerkó László, a szenátus gazdasági szakbizottságának tagja. Azonban hozzátette: jelen pillanatban nem lehet meghozni egy ilyen döntést.
Szerinte ennek két oka is van: egyrészt a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi ezt lehetővé, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem bólintana rá olyan adócsökkentésre, ami a következő fél évben mindenképp csökkentené a költségvetési bevételeket, s csak utána fejtené ki a várt pozitív hatásokat. Éppen ebből kiindulva Gyerkó úgy látja, hogy sem most, sem a jövő év első felében nem lehet ezt meglépni, leghamarabb 2011 második felében lehet majd tárgyalni egy ilyen javaslatról. Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt arra, hogy a kérdésben döntéshozó alsóház is megszavazza a 10 százalékos adókulcsot, a Hargita megyei szenátor egyértelmű nemmel válaszolt.
„Nem, mert ez így és most nem jó. Ugyanakkor emellé más intézkedésekre is szükség van, amelyekkel együtt lehet ezt hatályba léptetni” – mondta. További kérdésünkre elmondta, a 10 százalékos egységes adókulcs mellé 750 lejes minimálbért kell bevezetni, s a társadalombiztosítási hozzájárulást is a jelenlegi több mint 44 százalékról 40 százalékra kell csökkenteni. Szintén nem lát esélyt arra, hogy a képviselőház elfogadja az adócsökkentést Lakatos Péter, az alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Mint lapunknak leszögezte, a kormánykoalíció valamennyi tagja a jogszabályjavaslat ellen fog szavazni, még a kezdeményező demokrata-liberálisok is.
Hasonlóképpen látja egyébként a helyzetet Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter is. A szenátusi döntést követően a szaktárcavezető úgy nyilatkozott, a kormány a 2011-es évi költségvetés kidolgozásakor 16 százalékos egységes adókulccsal számol. „Mi nem támogatjuk az adócsökkentést” – közölte Ialomiţianu.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint a jelenlegi Boc-kormány két minisztere is szerepel a törvénytervezet kezdeményezői között, a pénzügyminiszter mindössze annyit jegyzett meg, hogy türelmesen ki kell várni a végső képviselőházi döntést. „Meggyőződésem, hogy a képviselőház elutasítja ezt a kezdeményezést” – szögezte le a szaktárcavezető. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár azzal érvelt a 10 százalékos adókulcs ellen, hogy ennek bevezetésével a bruttó hazai termék mintegy 1 százalékával csökkennének a költségvetési bevételek.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a kormányban is felmerült korábban az adókulcs csökkentésének ötlete. Adriean Videanu volt gazdasági miniszter egy olyan javaslatcsomagot mutatott be legutóbbi romániai vizsgálódásukkor az IMF képviselőinek, amely értelmében 12 százalékra csökkenne az egységes adókulcs, a társadalombiztosítási hozzájárulás 3 százalékkal lenne alacsonyabb, miközben a minimálbér 600 lejről 700 lejre nőne 2011 januárjától. Ezt azonban a Valutaalap küldöttei elutasították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok