
Fotó: Mediafax
2010. november 24., 08:432010. november 24., 08:43
„Megoszlottak a vélemények a kezdeményezés kapcsán, ezért mindenki saját belátása szerint szavazhatott. Annak kapcsán azonban egyetértés volt a frakcióban, hogy az adókulcs 10 százalékra történő csökkentése jó lépés lenne a vállalkozói szféra irányába, hiszen fellendítené a vállalkozói kedvet. Ugyanakkor azt is el lehetne érni ezzel a lépéssel, hogy a romániai vállalkozók ne telepítsék át cégeiket Bulgáriába vagy Magyarországra, ahol jóval kedvezőbb az adórendszer” – fejtette ki lapunknak Gyerkó László, a szenátus gazdasági szakbizottságának tagja. Azonban hozzátette: jelen pillanatban nem lehet meghozni egy ilyen döntést.
Szerinte ennek két oka is van: egyrészt a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi ezt lehetővé, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem bólintana rá olyan adócsökkentésre, ami a következő fél évben mindenképp csökkentené a költségvetési bevételeket, s csak utána fejtené ki a várt pozitív hatásokat. Éppen ebből kiindulva Gyerkó úgy látja, hogy sem most, sem a jövő év első felében nem lehet ezt meglépni, leghamarabb 2011 második felében lehet majd tárgyalni egy ilyen javaslatról. Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt arra, hogy a kérdésben döntéshozó alsóház is megszavazza a 10 százalékos adókulcsot, a Hargita megyei szenátor egyértelmű nemmel válaszolt.
„Nem, mert ez így és most nem jó. Ugyanakkor emellé más intézkedésekre is szükség van, amelyekkel együtt lehet ezt hatályba léptetni” – mondta. További kérdésünkre elmondta, a 10 százalékos egységes adókulcs mellé 750 lejes minimálbért kell bevezetni, s a társadalombiztosítási hozzájárulást is a jelenlegi több mint 44 százalékról 40 százalékra kell csökkenteni. Szintén nem lát esélyt arra, hogy a képviselőház elfogadja az adócsökkentést Lakatos Péter, az alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja. Mint lapunknak leszögezte, a kormánykoalíció valamennyi tagja a jogszabályjavaslat ellen fog szavazni, még a kezdeményező demokrata-liberálisok is.
Hasonlóképpen látja egyébként a helyzetet Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter is. A szenátusi döntést követően a szaktárcavezető úgy nyilatkozott, a kormány a 2011-es évi költségvetés kidolgozásakor 16 százalékos egységes adókulccsal számol. „Mi nem támogatjuk az adócsökkentést” – közölte Ialomiţianu.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint a jelenlegi Boc-kormány két minisztere is szerepel a törvénytervezet kezdeményezői között, a pénzügyminiszter mindössze annyit jegyzett meg, hogy türelmesen ki kell várni a végső képviselőházi döntést. „Meggyőződésem, hogy a képviselőház elutasítja ezt a kezdeményezést” – szögezte le a szaktárcavezető. Gheorghe Gherghina pénzügyminisztériumi államtitkár azzal érvelt a 10 százalékos adókulcs ellen, hogy ennek bevezetésével a bruttó hazai termék mintegy 1 százalékával csökkennének a költségvetési bevételek.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a kormányban is felmerült korábban az adókulcs csökkentésének ötlete. Adriean Videanu volt gazdasági miniszter egy olyan javaslatcsomagot mutatott be legutóbbi romániai vizsgálódásukkor az IMF képviselőinek, amely értelmében 12 százalékra csökkenne az egységes adókulcs, a társadalombiztosítási hozzájárulás 3 százalékkal lenne alacsonyabb, miközben a minimálbér 600 lejről 700 lejre nőne 2011 januárjától. Ezt azonban a Valutaalap küldöttei elutasították.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.