2009. február 24., 09:302009. február 24., 09:30
A sajtó szalagcímei rendre óriási árzuhanásról számolnak be, tartós fogyasztási cikkeket, autót, üzemanyagot, sőt lakást is olcsóbban vásárolhatunk. Az ingatlankereskedők kongatják leginkább a vészharangot, és értetlenkedve keresik a választ arra, hogy a szerintük 20–30 százalékos árcsökkenés ellenére miért nem vásárol senki.
Tény, hogy a lakóingatlanok négyzetméterárai az elmúlt időszakban euróban kifejezve havonta átlagosan 3 százalékot estek. Egy bukaresti gazdasági napilap a napokban közzétett ingatlanindexe szerint például januárban egy fővárosi 80 négyzetméteres, háromszobás használt ingatlan ára 122 ezer euró volt, míg ma ugyanezért az ingatlanért mindössze 117 300 eurót kérnek. A különbség tehát közel 5 ezer euró, így joggal gondolhatnánk, hogy az ország polgára egyre közelebb kerülhet álmai otthonához. Legalábbis abban az esetben, ha a munkáltatója euróban utalja járandóságát. A lej euróhoz viszonyított árfolyamát elnézve ugyanis bárki azonnal rájöhet: helyzetén gyakorlatilag mit sem változtat az árzuhanás.
Míg 2008 első két hónapjában egy euróért 3,70, illetve 3,61 lejt kellett fizetni, idén januárban az árfolyam 4,28, míg februárban elérte a 4,31-et is. Így a helyi fizetőeszközben kifejezve a fent említett lakás ára nemhogy csökkent volna, hanem enyhén emelkedett. A román jegybank január 5-i árfolyama szerint 1 euró 4,02 lejbe került, így a 122 ezer euró 490 440 lejt ért. A február eleji áresés ellenére a 117 300 eurós lakásért (a február 16-i 4,31 lejes árfolyam szerint) már 505 563 lejt kellett fizetni. A fizetésből élő átlagember számára tehát az 5 ezer eurós árcsökkenés igazán nem jelent anyagi könnyebbséget, lakásvásárlásra továbbra is legfeljebb csak álmában gondolhat. Az új építésű lakások esetében sem találkozhatunk jelentősen kedvezőbb árajánlatokkal. Az akut kereslethiány és hitelfeltételek drasztikus szigorodása ellenére januárban az új bukaresti ingatlanok ára mindössze 1 százalékkal esett, és négyzetméterük átlagosan 1778 euróba került. Ezzel egy időben egyes szakértők a román ingatlanlufi kipukkanásáról és további drasztikus áresésekről beszélnek. Szerintük amennyiben az ingatlanárak továbbra is havonta 4 százalékkal esnek, egy háromszobás lakás az év végén akár 40 ezer euróval kerülhet kevesebbe, mint ma. Ez igazán jó hír annak, akinek megtakarításai nem lejben kamatoznak, vagy hirtelen nem várt örökség hullik a markába – természetesen euró bankjegyekben. Borúlátó prognózisukban ugyanis a szakemberek nem tesznek említést a lej további várható értékvesztéséről. Azt elvárni, hogy a bankok esetleg lemondjanak a korábban megszokott profitelvárásaikról, és kisebb haszonkulccsal szolgáltassanak, beláthatjuk, nem lenne tisztességes dolog…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok