
Az arany az egyik legjobb befektetés. Rudakra nem sokunknak van pénze, de kisebb „adagokban” is vásárolható nemesfém
Fotó: Pixabay
A koronavírus-világjárvány miatt kialakult válság miatt minden bizonnyal gyengülni fog a lej, ezért a Krónika által megkeresett pénzügyi szakember azt tanácsolja, megtakarításainkat fektessük aranyba, részvénybe, akinek pedig sok van, ingatlanba. Bitai László szerint ugyanakkor nem árt, ha mindenki képez magának vésztartalékot, ami jól jön a hasonló válságos időkben.
2020. május 04., 08:142020. május 04., 08:14
2020. május 04., 09:182020. május 04., 09:18
A koronavírus-járvány időszakában felértékelődött a vésztartalék szerepe, aki az elmúlt években félretett a nehezebb napokra, most hálás lehet önmagának – jelentette ki a Krónikának Bitai László, az Iránytű mindennapi pénzügyeidhez kötet szerzője, a Magyar Mágnás Egyesület elnöke.
Mint hangsúlyozta: az elmúlt három-négy „bőséges” esztendőben annyit kellett volna félretenni, ami legalább hathavi megélhetést fedez. Most sokan elveszítették vagy elveszíthetik a munkahelyüket, nagy megkönnyebbülés, ha van tartalék, ami átlendít a nehéz időszakon. A szakértő azt mondja, alapvetően nem változott semmi,
„Nehéz időszakok, mint amilyen a jelenlegi, mindig voltak és lesznek. Tizenkét évvel ezelőtt volt gazdasági válság, a recesszió a járványhelyzettől függetlenül a jövőben is bekövetkezhet. Mindig történhet valami előre nem látható, olyan, ami tömegeket érint, de egyéni-családi gondok is előfordulhatnak: a munkahely elveszítése, egészségügyi probléma, egy lakástűz. Egy esetleges sokkot nem lehet kizárni, ezért szükséges a vésztartalék” – részletezte Bitai László.
Hozzátette, a járványhelyzetben, és az abból adódó gazdasági válságban már nehezebb félretenni, de akinek még mindig van erre lehetősége, megvan a munkahelye, a biztos bevétele, most is folytathatja a megtakarítási programját, vagy leteheti a vésztartalék alapjait.
Bitai László megosztotta velünk saját megtakarítási receptjét is: amint megkapja a fizetését, azonnal félretesz belőle egy összeget befektetési célra vagy a vésztartalékba.
– ismertette a módszerét. Rámutatott, sokan arra hivatkoznak, hogy a havi bevételünk a mindennapi megélhetésre, a számlák törlesztésére is alig elég, ilyen körülmények között nehéz félretenni. „Ez egy ellentmondásos, valójában csapdahelyzet, hiszen a megtakarításokra éppen a kis jövedelműeknek van a legnagyobb szükségük. Akinek kevés a jövedelme, csak átgondolt tervvel, megtakarítással tudja növelni az életszínvonalát, megvalósítani a céljait, például gépkocsit, kerékpárt vásárolni, és a vésztartalékra is nekik kell gondolniuk, hogy ha bármi gond adódik, ne kelljen hitelhez folyamodniuk” – mondta a pénzügyi elemző.
Szerinte nem kell nagy összeget félretenni, a fokozatosság és rendszeresség a fontos. „Első lépésben félretehetünk havi 50 lejt, ha úgy érezzük, anélkül is boldogulunk a mindennapokban, fokozatosan növelni lehet az összeget 60–80–100 lejre. A kis lépések előre visznek, a rendszeresség és fokozatosság belső lelkierőt is ad, hogy képesek vagyunk ezen az úton haladni” – tanácsolja Bitai László. Rámutatott: a vésztartalék felépítése általában nem egy rövid projekt, hanem két-három év alatt valósítható meg.
Nem árt a jövőre is gondolni. Válságos időkben igazán jól jön a megtakarítás
Fotó: Pixabay
Akinek van tartaléka, félretett pénze, érdemes azt befektetni – válaszolta a szakember, amikor arról kérdeztük, hogy ilyen válságos időkben mi a jobb, a dunyha alatt vagy bankban tartani kis megtakarított pénzecskénket, milyen devizában őrizgessük az összeget, esetleg fektessük be részvénybe, aranyba. Bitai szerint a részvények,
Ezért azt tanácsolja, hogy nézzünk körül a piacon, ebben az időszakban viszonylag olcsón lehet részvényeket vásárolni, a tőzsdén jegyzett, erős cégek kisebb valószínűséggel mennek csődbe, ezek részvényeit érdemes választani. Az arany továbbra is biztos befektetésnek számít, bár az ára már most történelmi csúcsokat döntöget. Mivel az elmúlt válság óta rengeteg készpénzt kinyomtak a piacra világszerte, Bitai László becslései szerint ez odavezet, hogy az arany ára a következő években tovább növekszik. Az ékszeraranyat ugyanakkor nem tartja jó befektetésnek, az drágább, mint a befektetési arany, hiszen a munkadíjat is meg kell fizetni, ami nem feltétlenül tartja az értékét, nem annyira időtálló. Az elemző hangsúlyozta, nem kell feltétlenül egy kilogrammos aranyrudakat vásárolni, hiszen annyi pénze kevés embernek van, a piacon kisebb mennyiségű befektetési arany is elérhető.
Véleménye szerint a megtakarítást érdemes felosztani: a befektetési portfólió egy része lehet részvény, a másik része arany. Akinek több megtakarított pénze van, az ingatlan is jó befektetésnek számíthat, a jövő esztendőben érdekes átalakulások várhatók az ingatlanpiacon, valószínűleg lesznek lehetőségek a befektetésre.
Bitai László ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a vésztartalékot ne költsük el befektetésre, tartsuk meg annak, a megtakarításokban ajánlott különválasztani a vésztartalékot és a befektetésre szánt összeget.
Azoknak pedig, akiknek bankhitelük van, és a válság miatt bajba kerülnek, azt tanácsolja, azonnal kérjék az átütemezést, a halasztást a banktól. Erre most törvényi keret is van, élni kell a lehetőséggel – mondta. „Aki elveszítette a munkahelyét, látja, hogy a havi részlet törlesztése nehézséget okoz, azonnal kérjen halasztást, nem szabad bekerülni a késésspirálba, megvárni, amíg beindul a felszámolás, a végrehajtás” – jelentette ki a pénzügyi elemző. Meglátása szerint ezt akkor is meg kell lépni, ha ezzel növekszik a hitel futamideje, esetleg nagyobb lesz valamivel a későbbi részlet. „Az átütemezést a bankok nagy eséllyel jóváhagyják, hiszen a pénzintézeteknek sem érdekük a végrehajtás, ezt hagyják általában végső opciónak” – szögezte le Bitai László.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!