
2012. június 12., 08:372012. június 12., 08:37
Mint rámutatnak, 2011-ben Románia idegenforgalmi bevételei alig 1,5 milliárd eurót tettek ki, az elmúlt négy esztendő során tapasztalt visszaesés pedig a szakemberek szerint az egyik legnagyobb a térség országai közül. Amíg 2008-ban a külföldi turisták több mint 750 millió eurót hagytak itt, addig tavalyra ez az összeg 600 millió euróra esett vissza. Kevesebbet költöttek ugyanakkor az itthoni nyaralást választó romániai lakosok is, igaz itt jóval kisebb a viszszaesés, a korábbi 1,01 milliárd euró helyett tavaly 900 millió euró volt. A PwC szakértőinek számításai szerint a helyi turisztikai növekedés tehát negatív volt, átlagosan –5,7 százalékos.
„A recesszió igen nagy mértékben kihatott a kelet-közép-európai országok idegenforgalmára, ezek közül a leginkább Lengyelország, Szlovákia, illetve Románia sínylette meg a válságos éveket. A recesszió miatt ugyanis lényegesen visszaesett a fogyasztók rendelkezésére álló jövedelem, így kénytelenek voltak lefaragni az utazásra szánt kiadásaikból” – közölte az elemzést kommentáló tegnapi közleményében az egyik szerző, Andrei Creţu, aki egyben a PwC menedzsere. Mint a szakember rámutatott, az ide érkező turistáknál is kevesebbet tudtak külföldi utakra fordítani a romániai lakosok, ez irányú kiadásaik ugyanis a 2008-ban regisztrált 460 millió euróról tavalyra 30 százalékkal, 310 millió euróra estek vissza.
Arról, hogy hogyan lehetne mielőbb hatékonyan növelni Románia idegenforgalmi bevételeit, a napokban Dan Matei Agathon, a romániai turisztikai munkáltatók szövetségének az elnöke beszélt. Mint hangsúlyozta, az üdülési csekkek bevezetésének ötlete igen kezdetleges fázisban akadt el, nagyon kevés vállalkozó él ezzel a lehetőséggel, miközben ez lehetne pedig szerinte az egyik legjobb módszer a turizmus fellendítésére. „Jelenleg a kiadott étkezési jegyek értékének alig 0,18 százalékát teszi ki az üdülési csekkek értéke.
A vállalkozók vagy a szükséges információ hiánya miatt nem foglalkoznak ezzel, vagy pedig amiatt, hogy egyes vonatkozó törvényi előírások hátráltatják ebben” – fogalmazott a szakember. Mint részletezte, az üdülési csekkekről szóló jogszabály leszögezi, hogy csakis azok a cégek adhatnak ilyent alkalmazottaiknak, amelyek jövedelmezőek. „Ez egy indokolatlan kritérium, főként válságos időkben” – szögezte le Dan Mathei Agathon. Hozzátette: az a tény sem segíti az üdülési csekkek elterjedését, hogy ezek után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.