Aggodalmaktól hangos tájékoztatás. A benti medencék megnyitása mentheti meg a szovátai turizmust, miután „bezár” a Medve-tó
Fotó: Haáz Vince
Ha a kormány nem lép, a gyógyturizmusban tevékenykedő vállalkozások 60 százaléka az év végéig csődbe jut – kongatta meg a vészharangot a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetség. A Krónika által megkérdezett érintettek is a beltéri medencék, wellnessközpontok megnyitását sürgetik.
2020. szeptember 03., 08:192020. szeptember 03., 08:19
2020. szeptember 03., 12:322020. szeptember 03., 12:32
Csőd szélére sodorja a gyógyfürdőket, ha záros határidőn belül nem engedélyezik a beltéri medencék használatát – szögezték le a Krónika megkeresésére az alkalmazottak jövőjéért is aggódó érintettek. Ha legalább szeptember 15-étől megfelelő szabályozás mellett, szigorú óvintézkedésekkel nem nyithatják meg a gyógykezelő és wellnessközpontok beltéri medencéit,
– összegezte a helyzetet Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Hotels értékesítési igazgatója.
A Maros megyei létesítmény is tagja a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetségnek (OPTBR), amely a napokban kongatta meg a vészharangot, hogy ha a kormány nem lép, az ágazatban tevékenykedő vállalkozások 60 százaléka az év végéig csődbe megy. Figyelmeztetnek, hogy az elmúlt években az ágazatba befektetett több millió euró, a romániai gyógyturizmus felélesztésére tett erőfeszítések mind elvesznek, nemcsak a vállalkozásokat, hanem az országos költségvetést is károsítva.
Az elmúlt hetekben az éttermek beltéri egységeinek megnyitására éleződött ki a közbeszéd, ám a zárt terű medencék elérhetővé tétele ugyanilyen fontos, hiszen az ősz beköszöntével ezekre már nincs semmilyen alternatíva. Mint Godra Árpád rámutatott,
A gyógyászatban használják a termálvizű vagy célzottan valamilyen betegség kezelésére javallott gyógyvizű medencéket, ám a klasszikus, édesvizű medencéket is használják terápiás célra, például vízi tornára. Godra Árpád hangsúlyozta, a wellnessnek is megvan a szerepe az egészséges életmód fenntartásában. „Az ország számtalan gyógyfürdőjében – például Szovátán, Félixfürdőn – zajló balneológiai tevékenység az egészség megőrzését, visszanyerését szolgálja.
– húzta alá az igazgató.
Fotó: Veres Nándor
A Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetség a kormánnyal folytatott tárgyalások során azzal is érvelt, hogy a sportolók szigorú szabályozás mellett már két hónapja használhatják a beltéri medencéket, és bebizonyosodott, hogy ez nem jelent kockázatot, ettől nem növekedett a koronavírus-fertőzöttek száma. Ugyanazokkal vagy hasonló feltételekkel a nagyközönség számára is meg lehet nyitni a beltéri medencéket, vélik a munkáltatói szövetség tagjai.
„Nem az az elvárásunk, hogy a régi üzemmódban nyithassunk, de szigorú szabályok mentén, óvintézkedések betartásával ezt megtehetnénk. Ki kell dolgozni, akárcsak a strandok esetében, hogy egy vendégre hány négyzetmétert biztosítsunk, ez zárt térben még inkább ellenőrzés alatt tartható” – részletezte Godra Árpád. Hozzátette:
„Ősztől már nem lesz okuk az embereknek, hogy útra keljenek, ha nem működik a wellness, a gyógyászat. Csak azért nem indulnak el, hogy beüljenek egy szállodába, étterembe járjanak, kell a pluszajánlat, ami a döntésüket befolyásolja, ez lehet a beltéri medencék használata, a balneológia, a wellness” – fejtette ki.
Arra is rámutatott, a kormány finanszírozza ugyan a kényszerszabadságot azon tevékenységek esetében, melyek még tiltás alatt vannak, ám a wellnessközpontok a szállodák égisze alatt működnek, és már volt rá precedens, hogy a kényszerszabadság támogatását visszautasították a hatóságok, arra hivatkozva, hogy a cég tevékenységi kód alapján szállodát működtet, azt pedig már meg lehetett nyitni. A munkáltatók továbbá attól tartanak, hogy ha nincs pluszszolgáltatás, a beltéri medencék használata, akkor a hideg idők beálltával a szállodák is üresen állnak majd, és nem tudják kitermelni az alkalmazottak bérköltségét.
Az Ensana Health Spa Hotels eddig a Medve-tóval vonzotta a vendégeket, hiszen Godra Árpád szavaival az „a legnagyobb medencéjük”, ám
Abban bíznak, hogy szeptember 15-től újabb enyhítésekre kerül sor, és akkor megnyithatják a beltéri medencéket. Hogy a kérésüket és az igényt nyomatékosítsák, hamarosan online petíciót indítanak.
Fotó: Haáz Vince
A wellnessközpont kényszerű zárva tartása miatt Tusnádfürdő is rengeteg turistát veszített – mondta megkeresésünkre Albert Tibor polgármester. Mint részletezte, a Gyógyturisztikai Települések Szövetsége is kérte már a kormányt, hogy legkésőbb ősztől nyithassák meg a beltéri medencéket, különben kilátástalan helyzetbe kerülnek, az év végéig csődbe jutnak a működtető cégek. A kormány elfogadott ugyan egy rendeletet, hogy a tavalyi forgalom 15 százalékát állami támogatásként lehívhatják, de erre még nem született meg a kiírás, magukra maradtak a vállalkozók.
Huszonöt munkavállaló van március közepe óta kényszerszabadságon, ha sokáig halasztják az újraindítást, kénytelenek lesznek más állás után nézni, akkor azzal lehetetlenítik el az újranyitást, hogy nem lesz szakember, aki a központot működtesse. Ugyanakkor a létesítmény állaga is nagyobb mértékben romlik annál, mint ha működtetnék.
Albert Tibor hangsúlyozta, szigorú szabályokat kell kidolgozni, óvintézkedéseket életbe léptetni, de engedni kell a benti medencék működését, hiszen egy központban több medence is van, szaunák, fitnesz- és edzőtermek, van lehetőség arra, hogy a vendégek betartsák a megfelelő távolságot, sőt ezt még jobban ellenőrzés alatt lehet tartani, mint a tengerparton. Az elöljáró meglátása szerint legalább a kapacitás 60-70 százalékán tudnák működtetni a központot a szabályok betartásával.
– tette hozzá.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy hatalmas az igény a wellnessre, tavaly egész évben mintegy 130 ezer ember látogatta a tusnádfürdői központot, és csak ezért ennyi, mert korlátozott a befogadóképessége. Olyan is előfordult, hogy egy-két órát álltak sorba az emberek, hogy bejussanak. Az idei év is jól indult, a járvány kitörése előtt, a január–február időszakban annyi vendég volt, mint előző évben május–júniusban, vagyis havi 10-11 ezer látogatója volt a központnak.
Parajdon még mindig a légúti betegségek, asztmás megbetegedések kezelésére javallott sóbánya vonzza a turisták 80-90 százalékát, ám az önkormányzat által létesített és működtett wellnessközpont remek kiegészítő tevékenységnek bizonyult,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint Bokor Sándor polgármester lapunknak elmondta, a központ már az év eleje óta zárva van, hiszen akkor újabb beruházásokat, korszerűsítéseket eszközöltek. Egymillió lejes ráfordításból újították fel a szellőzőrendszert, a nagymedencét átalakították. „Akkor abban bíztunk, hogy a munkálatok befejezése után hamarosan nyithatunk, ám a járvány áthúzta a számításainkat, és még most sem látjuk az alagút végét” – emelte ki a polgármester.
Kitért arra is, hogy az elmúlt évben nyereséggel működtették a wellnessközpontot, mintegy 130 ezer látogatója volt, ez alapján
„Az alkalmazottak egy része kényszerszabadságon van, de egy részük már más munkahely után nézett. Az önkormányzat kénytelen lesz törzstőkenöveléssel anyagi támogatást biztosítani a központnak, ám ez azért is nehézségekbe ütközik, mert az önkormányzat bevételei is jelentősen megcsappantak az elmúlt hónapokban” – sorolta a nehézségeket Bokor Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!