Aggodalmaktól hangos tájékoztatás. A benti medencék megnyitása mentheti meg a szovátai turizmust, miután „bezár” a Medve-tó
Fotó: Haáz Vince
Ha a kormány nem lép, a gyógyturizmusban tevékenykedő vállalkozások 60 százaléka az év végéig csődbe jut – kongatta meg a vészharangot a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetség. A Krónika által megkérdezett érintettek is a beltéri medencék, wellnessközpontok megnyitását sürgetik.
2020. szeptember 03., 08:192020. szeptember 03., 08:19
2020. szeptember 03., 12:322020. szeptember 03., 12:32
Csőd szélére sodorja a gyógyfürdőket, ha záros határidőn belül nem engedélyezik a beltéri medencék használatát – szögezték le a Krónika megkeresésére az alkalmazottak jövőjéért is aggódó érintettek. Ha legalább szeptember 15-étől megfelelő szabályozás mellett, szigorú óvintézkedésekkel nem nyithatják meg a gyógykezelő és wellnessközpontok beltéri medencéit,
– összegezte a helyzetet Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Hotels értékesítési igazgatója.
A Maros megyei létesítmény is tagja a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetségnek (OPTBR), amely a napokban kongatta meg a vészharangot, hogy ha a kormány nem lép, az ágazatban tevékenykedő vállalkozások 60 százaléka az év végéig csődbe megy. Figyelmeztetnek, hogy az elmúlt években az ágazatba befektetett több millió euró, a romániai gyógyturizmus felélesztésére tett erőfeszítések mind elvesznek, nemcsak a vállalkozásokat, hanem az országos költségvetést is károsítva.
Az elmúlt hetekben az éttermek beltéri egységeinek megnyitására éleződött ki a közbeszéd, ám a zárt terű medencék elérhetővé tétele ugyanilyen fontos, hiszen az ősz beköszöntével ezekre már nincs semmilyen alternatíva. Mint Godra Árpád rámutatott,
A gyógyászatban használják a termálvizű vagy célzottan valamilyen betegség kezelésére javallott gyógyvizű medencéket, ám a klasszikus, édesvizű medencéket is használják terápiás célra, például vízi tornára. Godra Árpád hangsúlyozta, a wellnessnek is megvan a szerepe az egészséges életmód fenntartásában. „Az ország számtalan gyógyfürdőjében – például Szovátán, Félixfürdőn – zajló balneológiai tevékenység az egészség megőrzését, visszanyerését szolgálja.
– húzta alá az igazgató.
Fotó: Veres Nándor
A Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetség a kormánnyal folytatott tárgyalások során azzal is érvelt, hogy a sportolók szigorú szabályozás mellett már két hónapja használhatják a beltéri medencéket, és bebizonyosodott, hogy ez nem jelent kockázatot, ettől nem növekedett a koronavírus-fertőzöttek száma. Ugyanazokkal vagy hasonló feltételekkel a nagyközönség számára is meg lehet nyitni a beltéri medencéket, vélik a munkáltatói szövetség tagjai.
„Nem az az elvárásunk, hogy a régi üzemmódban nyithassunk, de szigorú szabályok mentén, óvintézkedések betartásával ezt megtehetnénk. Ki kell dolgozni, akárcsak a strandok esetében, hogy egy vendégre hány négyzetmétert biztosítsunk, ez zárt térben még inkább ellenőrzés alatt tartható” – részletezte Godra Árpád. Hozzátette:
„Ősztől már nem lesz okuk az embereknek, hogy útra keljenek, ha nem működik a wellness, a gyógyászat. Csak azért nem indulnak el, hogy beüljenek egy szállodába, étterembe járjanak, kell a pluszajánlat, ami a döntésüket befolyásolja, ez lehet a beltéri medencék használata, a balneológia, a wellness” – fejtette ki.
Arra is rámutatott, a kormány finanszírozza ugyan a kényszerszabadságot azon tevékenységek esetében, melyek még tiltás alatt vannak, ám a wellnessközpontok a szállodák égisze alatt működnek, és már volt rá precedens, hogy a kényszerszabadság támogatását visszautasították a hatóságok, arra hivatkozva, hogy a cég tevékenységi kód alapján szállodát működtet, azt pedig már meg lehetett nyitni. A munkáltatók továbbá attól tartanak, hogy ha nincs pluszszolgáltatás, a beltéri medencék használata, akkor a hideg idők beálltával a szállodák is üresen állnak majd, és nem tudják kitermelni az alkalmazottak bérköltségét.
Az Ensana Health Spa Hotels eddig a Medve-tóval vonzotta a vendégeket, hiszen Godra Árpád szavaival az „a legnagyobb medencéjük”, ám
Abban bíznak, hogy szeptember 15-től újabb enyhítésekre kerül sor, és akkor megnyithatják a beltéri medencéket. Hogy a kérésüket és az igényt nyomatékosítsák, hamarosan online petíciót indítanak.
Fotó: Haáz Vince
A wellnessközpont kényszerű zárva tartása miatt Tusnádfürdő is rengeteg turistát veszített – mondta megkeresésünkre Albert Tibor polgármester. Mint részletezte, a Gyógyturisztikai Települések Szövetsége is kérte már a kormányt, hogy legkésőbb ősztől nyithassák meg a beltéri medencéket, különben kilátástalan helyzetbe kerülnek, az év végéig csődbe jutnak a működtető cégek. A kormány elfogadott ugyan egy rendeletet, hogy a tavalyi forgalom 15 százalékát állami támogatásként lehívhatják, de erre még nem született meg a kiírás, magukra maradtak a vállalkozók.
Huszonöt munkavállaló van március közepe óta kényszerszabadságon, ha sokáig halasztják az újraindítást, kénytelenek lesznek más állás után nézni, akkor azzal lehetetlenítik el az újranyitást, hogy nem lesz szakember, aki a központot működtesse. Ugyanakkor a létesítmény állaga is nagyobb mértékben romlik annál, mint ha működtetnék.
Albert Tibor hangsúlyozta, szigorú szabályokat kell kidolgozni, óvintézkedéseket életbe léptetni, de engedni kell a benti medencék működését, hiszen egy központban több medence is van, szaunák, fitnesz- és edzőtermek, van lehetőség arra, hogy a vendégek betartsák a megfelelő távolságot, sőt ezt még jobban ellenőrzés alatt lehet tartani, mint a tengerparton. Az elöljáró meglátása szerint legalább a kapacitás 60-70 százalékán tudnák működtetni a központot a szabályok betartásával.
– tette hozzá.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy hatalmas az igény a wellnessre, tavaly egész évben mintegy 130 ezer ember látogatta a tusnádfürdői központot, és csak ezért ennyi, mert korlátozott a befogadóképessége. Olyan is előfordult, hogy egy-két órát álltak sorba az emberek, hogy bejussanak. Az idei év is jól indult, a járvány kitörése előtt, a január–február időszakban annyi vendég volt, mint előző évben május–júniusban, vagyis havi 10-11 ezer látogatója volt a központnak.
Parajdon még mindig a légúti betegségek, asztmás megbetegedések kezelésére javallott sóbánya vonzza a turisták 80-90 százalékát, ám az önkormányzat által létesített és működtett wellnessközpont remek kiegészítő tevékenységnek bizonyult,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint Bokor Sándor polgármester lapunknak elmondta, a központ már az év eleje óta zárva van, hiszen akkor újabb beruházásokat, korszerűsítéseket eszközöltek. Egymillió lejes ráfordításból újították fel a szellőzőrendszert, a nagymedencét átalakították. „Akkor abban bíztunk, hogy a munkálatok befejezése után hamarosan nyithatunk, ám a járvány áthúzta a számításainkat, és még most sem látjuk az alagút végét” – emelte ki a polgármester.
Kitért arra is, hogy az elmúlt évben nyereséggel működtették a wellnessközpontot, mintegy 130 ezer látogatója volt, ez alapján
„Az alkalmazottak egy része kényszerszabadságon van, de egy részük már más munkahely után nézett. Az önkormányzat kénytelen lesz törzstőkenöveléssel anyagi támogatást biztosítani a központnak, ám ez azért is nehézségekbe ütközik, mert az önkormányzat bevételei is jelentősen megcsappantak az elmúlt hónapokban” – sorolta a nehézségeket Bokor Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!