
Amikor muszáj, minden nő szépül, vélik a sepsiszentgyörgyi szépségszalonokban dolgozó hölgyek. A nők a gazdasági válság miatt valamivel ritkábban járnak fodrászhoz, manikűröshöz, de előbb-utóbb sort kerítenek a szépítkezésre. Tribel Gyöngyvér fodrásznő, a sepsiszentgyörgyi Lila Szalon tulajdonosa szerint a bevételei nem csökkentek, de kiadásai nőttek.
A lej-euró árfolyam emelkedése miatt a külföldről beszerzett anyagok drágultak, de a díjszabást nem növelték. „Nem drágítunk, hogy megtartsuk ügyfeleinket” – magyarázza a fodrásznő. A felső kategóriás szalon vendégeit egyelőre még nem érintette a válság, néhányan ritkábban jelentkeznek be, de a teljes ügyfélkörüket megtartották.
Vannak külvárosi fodrászatok, ahol tíz lejért vágnak hajat, a Lila Szalonban-szolgáltatásért ennél jóval többet elkérnek. Mint tájékoztatott, márciusban volt egy kis pangás, de megkezdődött a lakodalmak, kicsengetések szezonja, és újra teljes bevetéssel dolgoznak.
Van, aki hetente a szalonban mosatja a haját, aki kéthetente vagy havonta hozatja rendbe frizuráját, és aki csak évente kétszer vagy csak különleges alkalmakkor megy fodrászhoz.
„Jóval kevesebben térnek be hozzánk mostanában, mint a válságos hónapok előtt” – nyilatkozta lapunknak Fazekas Kleopátra is, aki Nagyvárad kellős közepén, a Bémer téren, a színház melletti fodrászszalonban dolgozik. A tágas, elegáns helyiségben mintegy tíz fodrász vágja, nyírja, festi nap mint nap a betérők haját. Ő maga nem kevesebb mint 26 éve foglalkozik ezzel a mesterséggel, s azt mondja, most valóban érzi a válság hatását. Pedig épp a gazdasági krízishelyzet miatt nem emeltek árat, igaz, nem is csökkentettek, mégis egyre többen drágállják a szolgáltatásaikat – mondja Fazekas Kleopátra.
Nagyon forgalmas helyen, a nagyváradi Vitéz (Decebal) út közelében lévő szépségszalonban dolgozik az a fiatal hölgy, aki a sminkelésen túl orvosi kozmetikával, kezeléssel is foglalkozik. Ő azt mondja, nem tudná megítélni, mitől függ, hogy többen vagy kevesebben jelentkeznek nála különböző szépészeti eljárásokért, hiszen van olyan hónap, amikor többen, s olyan, amikor kevesebben jönnek.
„Azért amikor tavaly bejelentették, hogy beütött a válság, hirtelen nagyon megcsappant a látogatók száma, de aztán mintha helyreállt volna a rend” – meséli. Ő egyébként szintén nem emelt árat legalább egy éve, bár több alapanyag, például a szőrtelenítéshez használatos szintetikus gyanta is drágult. A szalont, ahol dolgozik, nemrég kibővítették, felújították, s mint mondja, sok vendége alig akarta elhinni, hogy nem emelte a tarifákat. Mégis sokan vannak, akik drágállják a kozmetikusi szolgáltatásokat.
Ő maga, mint a legtöbb kozmetikus, magánvállalkozóként dolgozik és bérli a szalon egyik helyiségét, és a legtöbb vendége régóta visszajár hozzá, így a válság hatásait is kevésbé érzi. Azt mondja, annak van könnyebb dolga, aki néhány éve már a szakmában van, és kialakult a vendégköre, míg a kezdők igen nehéz helyzetben vannak. A naponta ellátott kliensek száma is folyton változik, hiszen egy-egy procedúra különböző időtartamot vesz igénybe. „Van olyan napom például, amikor csak szemöldökszedésre jelentkeznek, ez vendégenként félóra, így egy nap sokan beférnek. Egy szőrtelenítés viszont egy, akár másfél órát is igénybe vehet” – mondja.
Györffy Mária manikűrös-pedikűrös az Emese Szalonban. Elmondása szerint érződik a válság hatása, ritkábban veszik igénybe a szolgáltatásait. Aki eddig hetente járt, már csak kéthetente jegyezteti elő magát, a kétheti rendszerességgel manikűröztetők háromhetente-havonta mennek be a szalonba. Így a bevételek is csökkentek.
Györffy Mária szerint a középréteg és legjobban keresők köre jár rendszeresen a körmeit ápoltatni, de ma már az a divat, hogy különleges alkalmakkor mindenki „megcsináltatja a körmeit”. Néhány idős hölgy is jár pedikűrre, nem maradtak el ugyan a válság miatt, de ők is ritkábban járnak.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.