2009. május 21., 10:422009. május 21., 10:42
A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült konszolidált gyorsjelentés szerint a külföldi leánycégek részesedése a hitelportfolión belül 51, a betéteken belül 40 százalék volt március végén. A teljes megképzett hitelkockázati költség mintegy 78 százaléka ugyanakkor a külföldi leánybankokhoz kapcsolódik.
A válság hatásai a jelentés szerint minden országban éreztetik hatásukat. A DSK-csoport ilyen körülmények között is kimondottan jó eredményt ért el: bruttó hitelállománya éves szinten 40 százalékkal, betétei 22 százalékkal bővültek, 7,4 milliárd forintos adózott eredménye azonban éves szinten 3 százalékos visszaesést mutat, ami döntően a jelentősen emelkedő kockázati költségek következménye.
A román leánybank által realizált 725 millió forintos veszteség eltörpül amellett, hogy az ukrajnai fiókintézet 9 milliárd forintot meghaladó veszteséget könyvelt el, mindenekelőtt a jelentős kockázati költség következményeként, amit sem a stabil, éves szinten 74 százalékkal növekvő nettó kamatbevételek, sem a szigorú költséggazdálkodás nem tudott ellensúlyozni.
Az éves szinten jelentős, 46 százalékos hiteldinamika nagyrészt a helyi deviza gyengülésének a következménye. A betétállomány eróziója lassult, sőt, a lakossági volumen enyhén emelkedett a 2008. évi záróértékhez képest. A portfólió minősége jelentősen romlott, de márciusban már lassult a késedelmes hitelek arányának növekedési üteme.
Az orosz leánybank adózott nyeresége 1,691 milliárd forintról 313 millió forintra mérséklődött. A hitelállomány éves szinten 33 százalékkal nőtt, azonban az elmúlt negyedévben a korábban dinamikusan növekvő hitelezés a kereslet mérséklődése következtében jelentősen visszaesett.
A szerb és a szlovák leánybank mérsékelt adózott eredményt könyvelhetett el (126, illetve 7 millió forintot), mindkettőnél csökkent a kamatmarzs és nőtt a kiadás/bevétel mutató. A magyarországi alaptevékenység adózott eredménye éves szinten 20 százalékkal, 40,86 milliárd forintra nőtt, hitelállománya éves szinten 12 százalékkal bővült. Az elmúlt negyedévben a hitelállomány a forintgyengülés hatását kiszűrve csökkent (–1 százalék).
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.