
Fotó: Mihály Csaba
„Nincs visszaút, ezek az emelések benne vannak a kormányprogramban, ezt most le kell tenni az asztalra" – szögezte le a Krónika megkeresésére Erdei-Dolóczki István. A kormányt kívülről támogató RMDSZ parlamenti képviselője azok után nyilatkozott lapunknak, hogy a Szociáldemokrata Pártból (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségéből (ALDE) álló kabinet teljesítette pénteken a december 11-ei parlamenti választásokat megelőző kampányban tett ígéretei egy részét: a Grindeanu-kabinet immár második ülésén bér- és nyugdíjemelésekről, a hallgatói ösztöndíjak növeléséről, valamint a kis- és középvállalkozóknak nyújtott adókedvezményről határozott.
2017. január 09., 10:392017. január 09., 10:39
2017. január 09., 15:092017. január 09., 15:09
Erdei-Dolóczki István, az alsóház költségvetési bizottságának tagja ugyanakkor a béremelések létjogosultságára is rámutatott. Elmondta, Románia szakemberek nélkül maradt, ezt a folyamatot kell visszafordítani.
„A kilencvenes években az volt az elképzelés, hogy alacsonyan kell tartani a béreket, hogy ezzel bevonzzák a külföldi befektetőket. Lehet, hogy ez hibás elképzelés volt, de akkor erre volt szükség, mert az országban nem voltak tőkeerős vállalkozások. Ez a politika azonban túlságosan elhúzódott, másrészt a munkaerő kijátszotta, és elvándorolt\" – részletezte a szatmári politikus. Erdei-Dolóczki szerint, ha hinni lehet a román statisztikai hivatalnak és a technokrata kormánynak, akkor idénre 5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, ez pedig megbírja ezeket a pluszkiadásokat. „Ha valakik hazudtak ezekről a számokról, akkor az is ki fog derülni\" – szögezte le.
Az RMDSZ-es politikus egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a költségvetést várhatóan január végén fogadja el a kormány, de még azelőtt meg kellett hozni az emelésekről szóló döntéseket, mert a büdzsébe nem lehet olyan sarokszámokat belefoglalni, amelyeknek nincs törvényi hátterük.
Gazdasági kódexre várva
A képviselő elmondta, egyeztetett Viorel Ştefan pénzügyminiszterrel, aki szerint lesz pénz az emelésekre, és a gazdasági fejlődés sem áll le. Erdei-Dolóczki szerint a valós gondot az jelenti, hogy a nagy cégek egy része megkerüli az adófizetést. Az adóbehajtók általában „kitombolják magukat a kisebb cégeknél\", megbírságolják őket, a nagyok pedig legrosszabb esetben is csak feketelistára kerülnek.
A politikus abban reménykedik, hogy elfogadják a gazdasági kódexet, ami benne van a kormányprogramban, és ami magában foglalja a különböző gazdasági jogszabályokat, ám többek között azt is, hogy az ellenőrző szervek ne csak büntessenek, hanem nevelő szerepük is legyen, az első kihágásnál, ha az nem durva adócsalás, biztosítsanak helyreigazítási lehetőséget. Az RMDSZ már rég kidolgozott egy erre vonatkozó tervezetet, akkor azt félresöpörték, most azonban a kormány előrukkolt egy hasonlóval. „Drukkoljunk ennek a kormánynak, hogy sikerüljön a terve: jöjjön össze a fizetések, a nyugdíjak emelése, hiszen évekkel ezelőtt, amikor visszavágták a béreket, megadózták a nyugdíjakat, mindenki fel volt háborodva\" – mondta a képviselő, aki bízik a miniszterelnökben, és reméli, hogy nem fog „mellényúlni\".
Rámutatott, nagy beruházásokat nem terveznek, de a technokrata kormányt ebből a szempontból „nem lesz nehéz überelni, mert ők egyáltalán nem költöttek fejlesztésekre, az a pénz is meg kell legyen valahol\". „Az adót azért gyűjtik be, hogy elköltsék, az más kérdés, hogy rosszul is el lehet költeni, vagy el is lophatják\" – összegzett Erdei-Dolóczki István.
Kell a fizetésemelés, csak legyen pénz rá
„A közalkalmazotti szférában indokoltak a nagyobb fizetések, de számolni kell azzal is, hogy a béremeléshez megvan-e a költségvetési háttér\" – vallja hasonlóképpen Diósi László. Az OTP Románia Bank vezérigazgatója a Krónika megkeresésére leszögezte, nagy veszélyt rejt magában, ha a költségvetést belehajszolják egy eladósodottsági spirálba. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a választási ígéretek közül sok már korábban az alkotmánybíróságon landolt, másrészt a politikusok szerint a gazdaság növekedése, az adóbevételek emelkedése megbírja ezeket a pluszkiadásokat.
A pénzügyi szakember szerint az is gondot jelent, hogy gyakorlatilag az emelések megszavazásával olyan pénzeket költ el a kormány, ami még nincs meg, tehát még nem gyűjtötték be. Véleménye szerint veszélyes vetület, hogy növekszik a költségvetési hiány, a pénzt viszont nem beruházásokra, hanem bérekre költik, így az nem további gazdasági növekedést, hanem újabb költségeket generál.
Nagyobb hatékonyság kellene
Diósi László rámutatott, a közigazgatásban, az egészségügyben, oktatásban nem körvonalazódnak egyelőre valós reformok, amelyek ezeket az ágazatokat hatékonyabbá tennék, és láthatóvá válna, hogy a pluszpénzek valóban a legjobb célokra mennek el. „Senkit sem zavarna, hogy a közigazgatásban dolgozók kétszer akkora fizetést kapnak, ha ezzel párhuzamosan felgyorsulna az ügyintézés, nem kellene folyamatosan elvesznünk a bürokrácia útvesztőjében, hónapok helyett egy-két nap alatt megoldódnának az ügyeink\" – fogalmazta meg elvárásait az OTP Románia vezérigazgatója, ismételten leszögezve, hogy a sok esetben indokolt béremelést valós reformok kellene hogy kísérjék.
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
szóljon hozzá!