
2009. szeptember 22., 09:342009. szeptember 22., 09:34
A vállalkozások a felmérés szerint elsősorban rövid távú megoldásokkal álltak elő, a költségek optimalizálására és a likviditás növelésére koncentráltak. A fizetésképtelen cégek több mint fele gyenge stratégiai vagy beruházási döntéseket hoz, a veszélyeztetett vállalatok gyakran reagálnak kizárólag rövid távú, tisztán működési döntésekkel. A tanácsadó cég szerint a hosszú távú versenyképesség és a nyereséges növekedés biztosításához a rövid távú döntéseket a hosszú távú stratégiához kell igazítani.
A jelenlegi gazdasági környezetben a nyersanyagárak esése és a piaci verseny élénkülése teret nyit a szerződések újratárgyalása előtt. Az anyagköltségek csökkentésével a vállalatok elkerülhetik, hogy méltánytalan terheket rójanak az értékesítési kapcsolatokra, főként azokra, amelyek stratégiailag kiemelten fontosak. Költségoptimalizáló intézkedésekkel, mint például egy beszállítóalkalmassági program bevezetése, bevételi áldozatok nélkül optimalizálható az ellátási lánc. Ezek a lépések egy újratervezett költségvetéssel együtt rövid időn belül jelentős pénzügyi megtakarításokat és nagyobb likviditást eredményeznek. Jó példa erre az acélipari termékek árának újratárgyalása az autóiparban és a beszállítóalkalmassági program a fogyasztási cikkek piacán.
| A német Lufthansa AG költségei megtakarítása érdekében a cégközpontban az 1800 fős adminisztratív munkakörben dolgozók közül a következő három évben csaknem 270 embernek mond fel – jelentette be tegnap a légitársaság. A kölni székhelyű társaság még júliusban azt közölte, hogy lépéseket tervez az utas- és áruszállításban tapasztalt alacsony kereslet miatt, és az utasszállítási ágazat adminisztrációs munkaköreiből 400 embernek mondanak fel. A légitársaság továbbá széles körű megtakarítási programot tervez elindítani a személyszállításban. Így várhatóan csökkenti járatait a rövid távú utaknál. A légitársaság részvényei 1 százalékkal 12 euróra csökkentek a frankfurti kereskedésben. A kereslet csökkenése miatt adózott eredménye meredek, 88 százalékos csökkenéséről számolt be a Lufthansa német légitársaság a második negyedéves jelentésében. Eszerint Európa legnagyobb légitársasága 40 millió eurós adózott eredményt ért el a júniusban zárult idei második negyedévben, szemben az egy évvel korábbi 337 millióval. A Lufthansa profitja a kereslet csökkenése miatt zsugorodott töredékére: elsősorban a nagyon jövedelmező első és businessosztályú jegyek eladása esett vissza, de más üzletágak, például az áruszállítás is megérezte a gazdasági válság hatását. A vállalat bevétele húsz százalékkal csökkent az idei második negyedévben. |
A gépipari vállalatok is nagy előszeretettel segítik stratégiai beszállítóik pénzügyi helyzetét, hogy így erősítsék meg kapcsolataikat. A szerkezetváltás során a gyorsan változó üzleti környezet miatt elengedhetetlen a stratégiai célok felülvizsgálata. Az A. T. Kearney a jelenlegi válság nagysága miatt és a fenntartható szerkezetváltás érdekében átfogó vállalati stratégia megalkotását és a rövid távú intézkedések specifikálását javasolja.
A valóban hosszú távú siker titka egy olyan megközelítés, amely a likviditás, a nyereségesség és a stratégia egyensúlyán alapul. Bizonyos helyi vagy globális tendenciák akár a válság után is folytatódhatnak, új húzóerővé válhatnak.
Például a repülőiparban az olcsó jegyek és a gazdaságos utazások iránti kereslet növekedése valószínűleg folytatódni fog a válságot követően is, így egy „fenntartható szerkezetváltást” alkalmazó repülőtársaság üzleti modellje szükségszerűen tartalmazza a vásárlói igények változását.
Az üzleti stratégia alapos elemzése és esetleges bővítése a garancia arra, hogy a különböző működési szinteken meghozott döntések egyaránt a vállalat stratégiai céljainak elérését szolgálják.
| Az euróövezet kis és közepes cégeit sokkal jobban sújtotta a válság, mint a nagy cégeket, mert romlottak hitelfelvételi lehetőségeik. Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint az idei első hat hónapban a bankok minden nyolcadik hitelkérelmet elutasítottak a 250 fősnél kisebb vállalatok esetében. Ugyanakkor az összes hitelkérelem 77 százalékát elégítették ki részben vagy egészen a bankok. A június 17. és július 23. között lezajlott megkérdezésben 6 ezer kis és középvállalat vett részt az euróövezetből. A válaszadók 40 százaléka számolt be arról, hogy az első félévben nőttek a nem kamat jellegű finanszírozási költségeik – jutalékok és díjak –, míg 44 százaléknál nem volt lényeges változás. |
Ezzel együtt a rugalmasság és az új fejlődési irányokhoz való gyors alkalmazkodás képessége elengedhetetlen a gazdasági bizonytalanság idején – hívja fel a figyelmet a tanácsadó cég. Sok mérnöki vállalkozás jó példát mutat erre a stratégiai fókuszváltásra, ahogy egyre inkább az „after-sales” és szolgáltató szektorok irányába csoportosítják tevékenységeik körét, amivel sikerrel kompenzálják a megrendelések számának visszaesését és stabilizálják a bevételeket.
A vállalkozások összeolvadása és felvásárlása is egy újabb lehetőség a válsághelyzetben. Vonzó lehetőségek rejlenek olyan cégek felvásárlásában, amelyek fiatalok, innovatívak, és nem rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, vagy olyanokéban, melyek túl sokat költöttek terjeszkedésre, és most kevésbé tőkeerősek.
A tanácsadó cég figyelmeztet: bár a rövid távú intézkedések azonnali pozitív hatást eredményezhetnek, hosszabb távon akár károsak is lehetnek. A hanyatlás idején a vállalkozások számára különlegesen fontos a rugalmasság, mert csak így őrizhetik meg lehetőségüket a fejlődésre, csak így tarthatják nyitva a növekedés kapuit a válság utáni periódusra.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.