Képünk illusztráció
Fotó: Vargyasi Levente
Közvitára bocsátotta az Anghel Saligny beruházási program alkalmazási módszertanát a fejlesztési minisztérium – közölte a bukaresti szaktárca.
2021. szeptember 16., 11:402021. szeptember 16., 11:40
Cseke Attila miniszter tájékoztatása szerint az 50 milliárd lejes program valamennyi településnek előre kiutal egy minimális összeget, amelynek a lehívásához mindössze a formai követelményeknek megfelelő pályázatot kell leadni.
A megyék legalább 140 millió lejt költhetnek el úthálózat-korszerűsítésre. Útjavításra, víz-, szennyvíz-, és gázhálózat-bővítésre és -korszerűsítésre pályázhatnak a helyi önkormányzatok is. Községenként legkevesebb 4, városonként legalább 7 millió lej előre kiszabott összeg áll a települések rendelkezésére infrastruktúra-befektetésekre.
A megyei jogú városok minimum 10 millió, a megyeszékhelyek legalább 43 millió lejt kaphatnak, Bukarest kerületei pedig legkevesebb 35 millió lejt költhetnek az alapvető közművesítési infrastruktúra fejlesztésére. Cseke Attila felhívta a figyelmet:
„Továbbá csak ott aszfaltozunk, ahol a vízhálózat és a csatornahálózat már meg van építve, így elkerülhető az a jogosan felháborodást keltő helyzet, hogy az új utat felmarják” – idézte a közlemény a fejlesztési minisztert. A közművesítési terv 12 ezer kilométer víz és szennyvízhálózat kiépítésére biztosít finanszírozást, 700 ezer családnak biztosítja az alapvető közszolgáltatást. Továbbá 5 000 kilométer utat korszerűsíthetnek az 50 milliárd lejes összköltségvetésből.
Az önkormányzatok digitálisan, átláthatóan pályázhatnak, és a visszaélések megelőzésére és megfékezésére is vállalkozik a minisztérium, egy új, erre hivatott csapat összeállításával – olvasható a közleményben. A közvitára bocsátott jogszabály-tervezet a fejlesztési minisztérium honlapján érhető el. Ugyanott tették közzé a fejlesztési keretprogrammal kapcsolatos költségszabvány-javaslatot is, amely az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokkal azonos költséghatárokat szab meg a víz-, szennyvíz- és gázhálózatok esetében, az úthálózati infrastruktúra bővítésére pedig egy 2018-ban eltörölt költségszabvány naprakész változatát javasolja – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!