
Képünk illusztráció
Fotó: Vargyasi Levente
Közvitára bocsátotta az Anghel Saligny beruházási program alkalmazási módszertanát a fejlesztési minisztérium – közölte a bukaresti szaktárca.
2021. szeptember 16., 11:402021. szeptember 16., 11:40
Cseke Attila miniszter tájékoztatása szerint az 50 milliárd lejes program valamennyi településnek előre kiutal egy minimális összeget, amelynek a lehívásához mindössze a formai követelményeknek megfelelő pályázatot kell leadni.
A megyék legalább 140 millió lejt költhetnek el úthálózat-korszerűsítésre. Útjavításra, víz-, szennyvíz-, és gázhálózat-bővítésre és -korszerűsítésre pályázhatnak a helyi önkormányzatok is. Községenként legkevesebb 4, városonként legalább 7 millió lej előre kiszabott összeg áll a települések rendelkezésére infrastruktúra-befektetésekre.
A megyei jogú városok minimum 10 millió, a megyeszékhelyek legalább 43 millió lejt kaphatnak, Bukarest kerületei pedig legkevesebb 35 millió lejt költhetnek az alapvető közművesítési infrastruktúra fejlesztésére. Cseke Attila felhívta a figyelmet:
„Továbbá csak ott aszfaltozunk, ahol a vízhálózat és a csatornahálózat már meg van építve, így elkerülhető az a jogosan felháborodást keltő helyzet, hogy az új utat felmarják” – idézte a közlemény a fejlesztési minisztert. A közművesítési terv 12 ezer kilométer víz és szennyvízhálózat kiépítésére biztosít finanszírozást, 700 ezer családnak biztosítja az alapvető közszolgáltatást. Továbbá 5 000 kilométer utat korszerűsíthetnek az 50 milliárd lejes összköltségvetésből.
Az önkormányzatok digitálisan, átláthatóan pályázhatnak, és a visszaélések megelőzésére és megfékezésére is vállalkozik a minisztérium, egy új, erre hivatott csapat összeállításával – olvasható a közleményben. A közvitára bocsátott jogszabály-tervezet a fejlesztési minisztérium honlapján érhető el. Ugyanott tették közzé a fejlesztési keretprogrammal kapcsolatos költségszabvány-javaslatot is, amely az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokkal azonos költséghatárokat szab meg a víz-, szennyvíz- és gázhálózatok esetében, az úthálózati infrastruktúra bővítésére pedig egy 2018-ban eltörölt költségszabvány naprakész változatát javasolja – közölte az Agerpres hírügynökség.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!