Juhtetemek egy farkastámadás után
Fotó: Barabás Ákos
A törvényi keret ellenére a legtöbb gazda nem tud mit kezdeni a vadkárral. Sokan be sem jelentik, aki pedig mégis végigjárja a bürokratikus utat, nem biztos, hogy kártérítést kap. Vadászati szakemberek szerint gazdát és vadászt egyformán terheli a felelősség. A vadászegyesületek arra panaszkodnak, hogy az állam sok eszközzel akadályozza a normális vadgazdálkodást.
2018. szeptember 01., 09:382018. szeptember 01., 09:38
Erdély több régiójában hosszú évek óta rekordszámú a vadkár: a székelyföldi megyékben a medve, a vaddisznó és a farkas kártétele jelentős, Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyében a túlszaporodott vaddisznó- és rókaállomány keseríti meg a gazdák életét.
Székelyföldi becslések szerint a vadkárok felét jelentik be a termelők. A védett állatok – a medve és a farkas – által okozott károkat az állam kifizeti, a többi vadkárt a helyileg illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Fontos azonban, hogy a gazda is védekezzen, aki pedig ezt elmulasztja, az eleve esélytelenül kér kártérítést.
A lapcsaládunknak korábban nyilatkozó kárásztelki agrárvállalkozó, Szabó Zoltán arról beszélt, hogy volt olyan év, hogy hatszor jelentett vadkárt, de kártérítést nem kapott. A 700 hektáron gazdálkodó farmer földjeiben egy-egy esztendőben 150 ezer lejes kárt is okoztak a vaddisznók és a dámvadak annak ellenére, hogy több száz hektárnyi földterületét tetemes áron keríttette körbe.
A szilágysági gazda története megszokott jelenség.
jogi eljárásra pedig a kisgazdák ritkán vállalkoznak, földjeiket inkább műveletlenül hagyják a legveszélyeztetettebb határrészekben.
A csíki Szilos Vadászegyesület vezetője, Hadnagy Lehel szerint fontos, hogy a gazda is védekezzen, mert ennek hiányában nem igényelhet kártérítést. Meglátása szerint a kerítések közül a jól felszerelt villanypásztor a leghatékonyabb, a fa- és drótkerítés nem jelent tartós védelmet. A törvény által engedélyezett vegyi anyagokkal is lehet próbálkozni, amihez követni kell a használati utasítást. A szakember szerint sokan a nagy bürokrácia miatt nem veszik igénybe a kárbejelentés lehetőségét, a gazdák ugyanis nem szeretik a rengeteg papírmunkát és az ezzel járó többnapos kiesést dologidőben.
Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, dr. Benke József erdészmérnök lapunknak elmondta: elsősorban a helyi vadásztársaságok a felelősek egy-egy vidék vadgazdálkodásáért. Mivel a vaddisznó nem védett vad, a vadászterületen becsült vadállomány mintegy harminc százalékára igényelhető kilövési engedély. Ha ezt nem lövik ki minden évben, a vadásztársaságot terheli a felelősség és a vadkár megtérítésének kötelezettsége is.
– magyarázza a szakember. Amelyik vadásztársaság eleget tesz feladatának, ott az utóbbi időben csökkentek a vaddisznók által okozott károk.
Székelyföldön hosszú évek óta a medvék okozzák a legtöbb kárt. Benke József úgy látja, a román kormány nem tud, de nem is akar érdemben foglalkozni a problémával. Már az is abszurd, hogy a vadgazdálkodás az erdészeti minisztérium hatásköre, míg a védett állatok a környezetvédelmi minisztérium biodiverzitás-osztályához tartoznak.
A szakember szerint nincs egységes rálátás a vadállományra, a bukaresti adminisztráció pedig nincs tekintettel a domb- és hegyvidéki gazdák panaszaira. Benke a medvék által okozott vadkárt emeli ki, amivel szemben a vadásztársaságok tehetetlenek, hiszen az engedély nélkül kilőtt védett vad bűncselekménynek minősül. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a székelyföldi települések gyümölcsöseibe is bemerészkednek a medvék, ahol mindent összetörnek. Erre az a hivatalos bukaresti válasz, hogy a kárt okozó vadat el kell altatni, és el kell szállítani távolabbi erdőségekbe.
– magyarázza az erdészmérnök.
Romániában az uniós csatlakozással szigorították meg a végletekig a medvekilövési engedélyek kiadását. Benke József szerint ebben nagy szerepe van a természetvédő civil szervezeteknek is, amelyek nálunk vagy „méregzölden” szélsőségesek vagy amatőrök, így nincs kivel érdemi párbeszédet folytatni. „Vallom, hogy a tartalmas vadgazdálkodás keretén belül meg lehet óvni az erdők pompás vadját, a barna medvét, és párhuzamosan értékesíteni is lehet a túlszaporulatot olyan vadászokkal, akik hajlandók magas árat fizetni e becses vadért” – állítja a székelyföldi erdőmérnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!