HIRDETÉS

Vadkárok: legtöbbször a gazda veszít – a túlzott bürokrácia és a közömbös hozzáállás akadályozza a pusztítások csökkentését

Makkay József 2018. szeptember 01., 09:38
HIRDETÉS

A törvényi keret ellenére a legtöbb gazda nem tud mit kezdeni a vadkárral. Sokan be sem jelentik, aki pedig mégis végigjárja a bürokratikus utat, nem biztos, hogy kártérítést kap. Vadászati szakemberek szerint gazdát és vadászt egyformán terheli a felelősség. A vadászegyesületek arra panaszkodnak, hogy az állam sok eszközzel akadályozza a normális vadgazdálkodást.

Juhtetemek egy farkastámadás után Fotó: Barabás Ákos

Erdély több régiójában hosszú évek óta rekordszámú a vadkár: a székelyföldi megyékben a medve, a vaddisznó és a farkas kártétele jelentős, Kolozs, Szilágy és Beszterce-Naszód megyében a túlszaporodott vaddisznó- és rókaállomány keseríti meg a gazdák életét.

Székelyföldi becslések szerint a vadkárok felét jelentik be a termelők. A védett állatok – a medve és a farkas – által okozott károkat az állam kifizeti, a többi vadkárt a helyileg illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Fontos azonban, hogy a gazda is védekezzen, aki pedig ezt elmulasztja, az eleve esélytelenül kér kártérítést.

HIRDETÉS

Szilágy és Kolozs megye több településén annyira elszaporodott a vaddisznóállomány, hogy bizonyos határrészekben nem éri meg a földet megdolgozni: a friss kukoricavetést is kitúrják, amelyik parcellát pedig később cserkészik be, ott alig marad betakarítani való termés őszire.

Szélmalomharc a kárbejelentés?

A lapcsaládunknak korábban nyilatkozó kárásztelki agrárvállalkozó, Szabó Zoltán arról beszélt, hogy volt olyan év, hogy hatszor jelentett vadkárt, de kártérítést nem kapott. A 700 hektáron gazdálkodó farmer földjeiben egy-egy esztendőben 150 ezer lejes kárt is okoztak a vaddisznók és a dámvadak annak ellenére, hogy több száz hektárnyi földterületét tetemes áron keríttette körbe.

A szilágysági gazda története megszokott jelenség.

Míg hosszas utánajárással a medve és a farkas által okozott károkat a környezetvédelmi minisztérium ha késve is, de kifizeti, a vaddisznó kártételét sok vadásztársaságtól hiába várják a gazdák, csak peres úton lehet behajtani,

jogi eljárásra pedig a kisgazdák ritkán vállalkoznak, földjeiket inkább műveletlenül hagyják a legveszélyeztetettebb határrészekben.

A csíki Szilos Vadászegyesület vezetője, Hadnagy Lehel szerint fontos, hogy a gazda is védekezzen, mert ennek hiányában nem igényelhet kártérítést. Meglátása szerint a kerítések közül a jól felszerelt villanypásztor a leghatékonyabb, a fa- és drótkerítés nem jelent tartós védelmet. A törvény által engedélyezett vegyi anyagokkal is lehet próbálkozni, amihez követni kell a használati utasítást. A szakember szerint sokan a nagy bürokrácia miatt nem veszik igénybe a kárbejelentés lehetőségét, a gazdák ugyanis nem szeretik a rengeteg papírmunkát és az ezzel járó többnapos kiesést dologidőben.

Alapvető a vadásztársaság felelőssége

Székelyföld egyik legnagyobb, 53 ezer hektáron vadgazdálkodást folytató Zetelaka és Társai Vadász- és Horgászegyesületének elnöke, dr. Benke József erdészmérnök lapunknak elmondta: elsősorban a helyi vadásztársaságok a felelősek egy-egy vidék vadgazdálkodásáért. Mivel a vaddisznó nem védett vad, a vadászterületen becsült vadállomány mintegy harminc százalékára igényelhető kilövési engedély. Ha ezt nem lövik ki minden évben, a vadásztársaságot terheli a felelősség és a vadkár megtérítésének kötelezettsége is.

A vadállomány mozgása évről évre változik: ha nincs makktermés, és kevés az erdei gyümölcs, akkor nagy a baj, a vadakat nehéz megállítani”

– magyarázza a szakember. Amelyik vadásztársaság eleget tesz feladatának, ott az utóbbi időben csökkentek a vaddisznók által okozott károk.

Hiába szállítják el a medvét

Székelyföldön hosszú évek óta a medvék okozzák a legtöbb kárt. Benke József úgy látja, a román kormány nem tud, de nem is akar érdemben foglalkozni a problémával. Már az is abszurd, hogy a vadgazdálkodás az erdészeti minisztérium hatásköre, míg a védett állatok a környezetvédelmi minisztérium biodiverzitás-osztályához tartoznak.

A szakember szerint nincs egységes rálátás a vadállományra, a bukaresti adminisztráció pedig nincs tekintettel a domb- és hegyvidéki gazdák panaszaira. Benke a medvék által okozott vadkárt emeli ki, amivel szemben a vadásztársaságok tehetetlenek, hiszen az engedély nélkül kilőtt védett vad bűncselekménynek minősül. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a székelyföldi települések gyümölcsöseibe is bemerészkednek a medvék, ahol mindent összetörnek. Erre az a hivatalos bukaresti válasz, hogy a kárt okozó vadat el kell altatni, és el kell szállítani távolabbi erdőségekbe.

Akik ezt a parancsot kiadják, nem ismerik a vadállatok viselkedését. A medve előbb-utóbb visszatér megszokott életteréhez: a Brassó környékéről Vrancea megyébe elszállított medvékkel rövidesen odahaza találkoznak a Cenk oldalain”

– magyarázza az erdészmérnök.
Romániában az uniós csatlakozással szigorították meg a végletekig a medvekilövési engedélyek kiadását. Benke József szerint ebben nagy szerepe van a természetvédő civil szervezeteknek is, amelyek nálunk vagy „méregzölden” szélsőségesek vagy amatőrök, így nincs kivel érdemi párbeszédet folytatni. „Vallom, hogy a tartalmas vadgazdálkodás keretén belül meg lehet óvni az erdők pompás vadját, a barna medvét, és párhuzamosan értékesíteni is lehet a túlszaporulatot olyan vadászokkal, akik hajlandók magas árat fizetni e becses vadért” – állítja a székelyföldi erdőmérnök.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS