Elmaradt. A munkakönyvek mintegy 20 százalékáról nem készült digitális másolat
Fotó: Bodnár Arthur
Még mindig előfordul, hogy a nyugdíj előtt állók kénytelenek igazolásokat beszerezni, mivel a munkakönyvükről nem készült digitális másolat. A lapunk által megszólaltatott szakértő szerint viszont nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy a munkakönyvek egy része eredetiben sincs meg, vagy éppen hiányosan van kitöltve.
2020. február 01., 17:542020. február 01., 17:54
A nyugdíjak kiszámításakor gondot jelent, hogy a papír alapú munkakönyvek mintegy 20 százalékáról nem készült digitális másolat, holott ennek már 12 évvel ezelőtt meg kellett volna történnie – hívta fel a figyelmet egy Facebook-bejegyzésben Violeta Alexandru munkaügyi miniszter.
Az országban jelenleg a Revisal digitális adatbázisban tartják nyilván a munkaviszonyra vonatkozó információkat, ám azelőtt papír alapú munkakönyvek léteztek, amelyekről 2006–2008 között digitális másolatot készítettek a nyugdíjpénztárak. Ám kiderült: ez nem történt meg minden esetben.
„A rendszerben dolgozóknak felelniük kell, hiszen a digitális másolatok egy része nem készült el, egy része rossz minőségű, a nyugdíjak kiszámításában nem megbízhatóak az adatok, így újra igazolásokért kell küldözgetni a nyugdíjazás előtt állókat” – fogalmazott a miniszter. Rámutatott, a papíralapú munkakönyvek mintegy 80 százaléka a munkaügyi felügyelőségeknél van, ezekről készült másolat, a többi magánszemélyeknél, cégeknél, vállalatoknál található. A törvény szerint a bezárás előtt álló vállalkozásoknak át kell adniuk a dokumentumokat egy archiváló cégnek, ám ezek nem állíthatnak ki igazolásokat.
Violeta Alexandru azt ígéri, egyszerűsíteni fogja a nyugdíjazás procedúráját, erről rendeletet készül kiadni. Az év elejétől különben már életbe léptetett egy rendeletet, aminek értelmében a munkaerő-elhelyező ügynökségek, valamint a nyugdíjpénztárak is hozzáférhetnek a Revisalban található adatokhoz. Csakhogy miután mindenki megörült, hogy már nem lesz szükség igazolásokra, az Országos Nyugdíjpénztár jelezte, az a tény, hogy rálátásuk van az adatbázisra, nem helyettesíti a hivatalos dokumentumokat. A miniszter is helyesbített, leszögezve, csak a Revisal beüzemelése utáni, tehát a 2011 utáni adatokról nem kell dokumentumokat – munkakönyvet vagy igazolást – bemutatni.
„Nem az a legnagyobb gond, hogy nem készült el a digitális másolat, hiszen ettől függetlenül az eredeti dokumentumokat elő kell keríteni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Ördög Lajos. A Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője hangsúlyozta: a másolat nem helyettesíti az eredeti dokumentumot, csak abban segít, ha az eredeti a másolat elkészülte után veszett el, onnan ki lehet keresni, hogy kitől kell kérni igazolást a ledolgozott évekről, a megvalósított jövedelemről. A főfelügyelő rámutatott,
Tehát a 2011 előtti eredeti dokumentumokat mindenképpen elő kell keríteni, akkor is, ha létezik másolat.
Tapasztalatai alapján ugyanakkor Ördög Lajos elmondta, nem ritkák azok az esetek, amikor a munkakönyv elveszett, a munkaadó vagy éppen a munkavállaló veszítette el, vagy hiányosan van kitöltve, például csak az alapfizetés szerepel benne, nem a teljes jövedelem. „Ha a korábbi munkaadó cég időközben megszűnt vagy elköltözött, a munkaügyi felügyelőséghez kell fordulni, mi megpróbáljuk beazonosítani, hogy ki állíthatja ki az igazolást, ám ez általában bonyolult folyamat” – tanácsolta Ördög Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!