Egyelőre sok a kérdőjel. Azt is homály fedi, hogy például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el
Fotó: Pixabay.com
Vasárnap életbe lépett az üvegek visszaváltását kötelezővé tevő rendelkezés, a Krónika által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok viszont hétfőn, egy nappal a hatályba lépést követően csak név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket.
2019. április 02., 14:122019. április 02., 14:12
2019. április 02., 14:142019. április 02., 14:14
Nem tudják a kereskedők, miként ültessék gyakorlatba az újrahasznosítható csomagolás visszaváltására vonatkozó, 2018/74-es sürgősségi kormányrendeletet. Bár a rendelkezés már vasárnaptól életbe lépett, továbbra is bizonytalan, hogyan váltják vissza az üvegeket, mit történik azzal, amit visszavesznek, hol raktározzák, majd ki viszi el az üzletekből, és hogy a pénztárból miként adják vissza az 50 banis betétdíjat az ügyfélnek. A lapunk által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket, amiért nem teszik.
A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak.
Egy városi bolt tulajdonosa elmondta, a sörös és az ásványvizes palackok esetében működött ugyan valamilyen szintű visszaváltás, de az üres üvegekért nem készpénzt adtak, hanem amikor sört vagy vizet vásárolt az ügyfél, nem számolták fel az üveg árát, ha hozott cserepalackot. Ezeket az üres üvegeket a gyártó visszavette. Viszont most,
A kereskedelmi ügynököket hiába kérdezik, nem kapnak választ. Azt is homály fedi, hogy mit kell tenni az importáru újrahasznosítható csomagolóanyagával, például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el.
Egy másik bolt üzletvezetője azt vetette fel, hogy miként fizeti vissza a vásárlónak a garanciapénzt. Rámutatott, az 50 banit rászámolja ugyan az árra, az megjelenik a számlán, de milyen bizonylatot ad, amikor ő fizeti vissza a pénzt.
– mutatott rá az üzletvezető.
Egy vidéki kisboltban is érdeklődtünk, ott viszont nem is tudták, hogy áprilistól ilyen jellegű kötelezettségeik vannak. „Nekünk nem szólt senki. Naponta járnak a kereskedelmi ügynökök, hozzák az árut, de eddig még senki nem szólt, hogy elviszik az üvegeket. Mit tegyünk, töltsük meg a pincét üres befőttesüvegekkel?” – tette fel a kérdést a kisbolt résztulajdonosa. Hozzátette, elkerülte a figyelmüket ez a rendelkezés, elképzelésük sincs, miként fogják gyakorlatba ültetni.
Emlékeztettek, hogy hasonlóképpen történt az elektronikus naplós pénztárgépek bevezetésével is: az elmúlt év végén volt a határidő a bevezetésükre, ám sok esetben, bár időben megrendelték, késve kapták meg, így csak februárban tudták beüzemelni. „Így lesz az újrahasznosítható csomagolás visszaváltásával is: most életbe lépett, aztán majd néhány hónap múlva a gyakorlatban is elkezd működni” – összegzett az egyik kereskedő.
Kíváncsiak lettünk volna ugyanakkor arra is, hogy a multinacionális vállalatok üzletláncaiban hogyan oldották meg a helyzetet, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mint ismeretes, a március 31-én hatályba lépett új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
A nyugati országokban amúgy évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra.
Romániának, az Európai Bizottságnak tett vállalásai alapján, egy sor intézkedést kell meghoznia a hulladékgazdálkodás korszerűsítése, illetve az uniós jogszabályok hatályba léptetése terén. Olyan elvekről van szó, mint hogy mindenki annyit fizessen, amennyi szemetet eldob, a termelőnek legyen kiterjesztett felelőssége, illetve legyen hulladéktárolási adó. Az első két irányelv gyakorlatba ültetéséhez még kell módosítani és ki kell egészíteni a hatályos romániai jogszabályi környezetet, meg kell pontosan határozni, hogy kinek milyen felelőssége és kötelezettségei vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!