Egyelőre sok a kérdőjel. Azt is homály fedi, hogy például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el
Fotó: Pixabay.com
Vasárnap életbe lépett az üvegek visszaváltását kötelezővé tevő rendelkezés, a Krónika által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok viszont hétfőn, egy nappal a hatályba lépést követően csak név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket.
2019. április 02., 14:122019. április 02., 14:12
2019. április 02., 14:142019. április 02., 14:14
Nem tudják a kereskedők, miként ültessék gyakorlatba az újrahasznosítható csomagolás visszaváltására vonatkozó, 2018/74-es sürgősségi kormányrendeletet. Bár a rendelkezés már vasárnaptól életbe lépett, továbbra is bizonytalan, hogyan váltják vissza az üvegeket, mit történik azzal, amit visszavesznek, hol raktározzák, majd ki viszi el az üzletekből, és hogy a pénztárból miként adják vissza az 50 banis betétdíjat az ügyfélnek. A lapunk által megkeresett üzletvezetők, bolttulajdonosok név nélkül nyilatkoztak, attól tartva, hogy bár nem tudják, miként kell alkalmazni a jogszabályt, mégis megbírságolják őket, amiért nem teszik.
A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak.
Egy városi bolt tulajdonosa elmondta, a sörös és az ásványvizes palackok esetében működött ugyan valamilyen szintű visszaváltás, de az üres üvegekért nem készpénzt adtak, hanem amikor sört vagy vizet vásárolt az ügyfél, nem számolták fel az üveg árát, ha hozott cserepalackot. Ezeket az üres üvegeket a gyártó visszavette. Viszont most,
A kereskedelmi ügynököket hiába kérdezik, nem kapnak választ. Azt is homály fedi, hogy mit kell tenni az importáru újrahasznosítható csomagolóanyagával, például a külföldi borok üres palackjait ki viszi el.
Egy másik bolt üzletvezetője azt vetette fel, hogy miként fizeti vissza a vásárlónak a garanciapénzt. Rámutatott, az 50 banit rászámolja ugyan az árra, az megjelenik a számlán, de milyen bizonylatot ad, amikor ő fizeti vissza a pénzt.
– mutatott rá az üzletvezető.
Egy vidéki kisboltban is érdeklődtünk, ott viszont nem is tudták, hogy áprilistól ilyen jellegű kötelezettségeik vannak. „Nekünk nem szólt senki. Naponta járnak a kereskedelmi ügynökök, hozzák az árut, de eddig még senki nem szólt, hogy elviszik az üvegeket. Mit tegyünk, töltsük meg a pincét üres befőttesüvegekkel?” – tette fel a kérdést a kisbolt résztulajdonosa. Hozzátette, elkerülte a figyelmüket ez a rendelkezés, elképzelésük sincs, miként fogják gyakorlatba ültetni.
Emlékeztettek, hogy hasonlóképpen történt az elektronikus naplós pénztárgépek bevezetésével is: az elmúlt év végén volt a határidő a bevezetésükre, ám sok esetben, bár időben megrendelték, késve kapták meg, így csak februárban tudták beüzemelni. „Így lesz az újrahasznosítható csomagolás visszaváltásával is: most életbe lépett, aztán majd néhány hónap múlva a gyakorlatban is elkezd működni” – összegzett az egyik kereskedő.
Kíváncsiak lettünk volna ugyanakkor arra is, hogy a multinacionális vállalatok üzletláncaiban hogyan oldották meg a helyzetet, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mint ismeretes, a március 31-én hatályba lépett új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
A nyugati országokban amúgy évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra.
Romániának, az Európai Bizottságnak tett vállalásai alapján, egy sor intézkedést kell meghoznia a hulladékgazdálkodás korszerűsítése, illetve az uniós jogszabályok hatályba léptetése terén. Olyan elvekről van szó, mint hogy mindenki annyit fizessen, amennyi szemetet eldob, a termelőnek legyen kiterjesztett felelőssége, illetve legyen hulladéktárolási adó. Az első két irányelv gyakorlatba ültetéséhez még kell módosítani és ki kell egészíteni a hatályos romániai jogszabályi környezetet, meg kell pontosan határozni, hogy kinek milyen felelőssége és kötelezettségei vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!